Kedd, 27.09.2022, 4.51 PM
Honlap-menü
Kategóriák
Cikkeim [2]
Statistics

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Létrejöttem
BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com

Cikkek katalógusa

Főoldal » Cikkek » Cikkeim

Károly Róbert és Hunyadi Mátyás gazdaságpolitikája

Károly Róbert és Hunyadi Mátyás gazdaságpolitikája

 

Károly Róbert

 

Trónra lépés előzmények:

Anjou család sarja, ükapja IV. Béla volt, anyai ágon örökölte a trónt. Hosszas harcokat vívott a hatalomért. 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte Csák Mátét, a Felvidék urát, ám annak haláláig, 1321-ig nem lehetett biztos a hatalma. 1315-től 1321-ig ezért Temesvár volt a királyi székhely, majd Visegrádra települt át.

Károly Róbert Árpád-házi elődei nyomdokaiban járva az Árpád-ház kihalása (1301., III. András halála) után feudális anarchiába süllyedt országot ismét megerősítette, gazdaságát rendbe tette és Európa legerősebb hatalmai közé emelte.

 

Gazdaságpolitikája:

Új tisztségviselőket alkalmazott, akiket személyesen emelt fel, ezért hűséggel szolgálták. Tárnokmestere (pénzügyminisztere) Nekcsei Demeter volt. Fő célja a királyi felségjogon szedett jövedelmek (regálék) növelése volt. Ilyen pl. a sóexport, a nemesfém-kereskedelem.

 

Reformjai:

Magyarország a 14. században nagyon gazdag volt arany-és ezüstlelőhelyekben (a világ aranytermelésének 1/3-ával világelső, ezüstben Csehország után 2). A feltárt bányákat korábban kiadták egy-egy bányatársaságnak, amelyek az arany 1/10-ét az ezüst 1/8-át a királynak adták. Ezt hívják urburának (bányabérnek). A többit a társaság saját magának termelte ki, de csak a királynak adhatta el (a királyé volt a pénzverés monopóliuma is). Károly Róbert ezen úgy változtatott, hogy a földesúrnak, akinek a földjén a bányát találták, odaadta az urbura 1/3-át (tehát az arany 1/30-át az ezüst 1/24-ét), ezzel érdekeltté tette a földesurakat a bányák feltárásában. Ezáltal bár kevesebb urburából származó jövedelem folyt be a kincstárba, megnőtt a bányák száma, ami hosszú távon mégis növelte a királyi bevételeket.

1326-ban új értékálló aranyforintot veretett firenzei mintára (23,5 karátos). Innen a neve: forint. (Firenze pénzének neve olaszul: fiorino d’oro).

Korábban a király évente új pénzt adott ki, csökkentett nemesfémtartalommal (pénzrontás). Az új pénzt a vármegyék kötelesek voltak 50%-os felárral megvásárolni az így kapott nyereség volt a „kamara haszna” (lucrum camarae). Az új aranyforint miatt megszűnt a kamara haszna, tehát a bevételek kiesésének pótlására új adófajtára volt szükség.

Az új adó a kapuadó lett. Minden olyan jobbágyház után kellett fizetni, amelyeknek a kapuján egy szénásszekér át tudott haladni. A nemesek adómentesek maradtak.

Támogatta a szabad királyi városok fejlődését azzal, hogy ezek csak a királynak fizettek adót, önkormányzattal rendelkeztek, és fallal vették körül magukat. A király így a városokra támaszkodhatott a bárókkal szemben.

Új külkereskedelmi vám a harmincadvám, a főutakon felállított harmincadhelyeken behozott és kivitt áruk1%-át fölözte le a kincstár.

Bevételei jelentős részét megspórolta azzal, hogy zsoldosok helyett a főurak, főpapok saját pénzükön állítottak ki kisebb csapatokat, bandériumokat, amelyek a saját zászlójuk alatt vonultak csatába. A köznemeseknek földet osztott.

 

 

Hunyadi Mátyás (1458-1490)

 

Trónra lépése:

1443-ban született Kolozsvárott, apja Hunyadi János, Nándorfehérvár hős védője, az ország leggazdagabb főura, egykori kormányzó. Édesanyja Szilágyi Erzsébet. Apja 1456-ban Nándorfehérvár ostroma után meghalt. Bátyját, Lászlót V. László király Budán lefejeztette, mert korábban Hunyadi emberei megölték a király tanácsadóját, Cillei Ulrikot. Mátyás fogságba került, Prágába vitték, de V. László 1457-ben meghalt, így Podjebrád György cseh kormányzó vigyázott Mátyásra Prágában. 1458. január 24-én a rendek a Rákos mezején királlyá választották, ezt követen tért haza.

 

Uralkodásának jellege gazdaságpolitikája:

Az őt hatalomra juttató nagybátyja Szilágyi Mihály, valamint a gazdag bárók azt várták, hogy könnyen irányíthatják a 15 éves fiút. Ő azonban leszámolt a bárókkal. Keményen kezében tartotta az országot. Reformjainak célja az volt, hogy a királyi jövedelmeket kivonja a rendek ellenőrzése alól.

• Megalapította a királyi birtokok felügyelésére a budai udvarbírói hivatalt.

• Átszervezte a kancelláriát, összevonva a különböző királyi oklevélkiadó kancelláriákat egyetlen intézménybe, ami így olcsóbb lett, másrészt könnyebben tudta ellenőrizni.

• 1467-től az államháztartás legfőbb irányítója a kincstartóság lett, élén polgári származású szakemberekkel (a leghíresebb Ernuszt János volt).

• A kapuadó helyett bevezette a királyi kincstár adóját. Ezt már nem telkenként, hanem családonként (kéményenként) szedték, ezért hívták füstpénznek is.

• Fő bevételét, a rendkívüli hadiadót évente akár kétszer is kivetette.

• A harmincadvám nevét koronavámra változtatta, megszüntetve így a korábbi kiváltságokat.

• A szászoktól, az erdélyi románoktól, (ötvenedadó: minden 50. juh) a királyi városoktól adót szedett ezeket az említett népcsoportok egy összegben fizethették.

Reformjai révén Mátyás évi bevétele kezdetben 250 ezer aranyforint volt, majd később 600-900 ezer aranyforint lett, ami kiváló gazdaságpolitikára utal, Anglia királyának sem volt magasabb a bevétele ekkor.

• Bevételeit főleg a hadseregre költötte. Zsoldos serege a fekete sereg volt, amely cseh, lengyel, német és magyar katonákból állt. Számuk 20 ezer fő, vezéreik között idegeneket és magyarokat (Magyar Balázs, Kinizsi Pál) egyaránt lehet találni.

• Szintén jelentős összeget emésztett fel a török elleni végvárrendszer is. Évente 200 ezer aranyforintba került.

• Sokba került a reneszánsz udvar fenntartása is.

 

Problémák:

• Bevételeinek zöme a jobbágyok hadiadójából származott, a városok adója kevés a jobbágyok teherbírását maximálisan kihasználta.

• Az 1460-as évektől egyre több zsoldost alkalmazott (állandó fekete sereg), mert tudta, hogy hatalma fenntartása érdekében állandó, csak tőle függő hadseregre van szüksége. Különösen Vitéz János és Janus Pannonius 1471-es sikertelen királyellenes felkelése után. A zsoldossereg felemésztette bevételei 70-80%-át.

Halála után csak a személyétől függő európai nagyhatalom, Magyarország gyorsan elszegényedett és összeomlott II. Jagelló Ulászló kezén, a bevételek csökkentek.

 

forrás



Forrás: https://www.google.com/search?q=m%C3%A1ty%C3%A1s+kir%C3%A1ly+gazdas%C3%A1gi+reformjai&ie=utf-8&oe=utf-8
Kategória: Cikkeim | Hozzáadta:: anoli (04.04.2015) | Szerző: Bakos Ilona
Megtekintések száma: 1235 | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *: