Közép- és Kelet-Európa országai a két világháború között

Románia

1. Helyzete az I. vh után

• romlott a gazdaság
• éleződő társadalmi ellentétek
• megoldatlan földkérdés
• 1918 eleje – haditengerész felkelés - I. Ferdinánd (1914-1927) külön békét kötött No-gal és Au-Mo-gal

2. Területe a háború után *gyarapodás

• 1918 januárja: Besszarábia
• É-Bukovina Csernovcival
• 1919 tavasza: K-Mo elfoglalása
• Unifikációs politika – az új földekre is kiterjesztették a román politikai és gazdasági berendezkedést

3. Belpolitika

• 1923 – új alkotmány elfogadása – államforma: alkotmányos monarchia
• ln probléma a földkérdés – földreform – földesúri földek felosztása; Besszarábiában a cél az ukrán lakosság megnyerése is volt;
• javult az országos helyzet
• 1927 júliusa – I. Ferdinánd halála – Károly nevű fia helyett unokáját, a 6 éves Mihályt nevezik ki kir-nak; - régenstanács alakult
• 1930 – Károly megfosztotta fiát a tróntól, magát II. Károly néven koronáztatta meg
• fasiszta, náci hívek Vasgárda néven egyesültek, később a kir. feloszlatta, és --
• 1938. febr.10. „királydiktatúrát” vezetett be
• a vasgárdisták továbbra is tevékenykedtek, államcsínykísérletek

4. Antonescu-rezsim

• Románia iránt No és a Szu is érdeklődik – olajban gazdag ország
• Románia No felé közeledne, de az megkötötte a Molotov-Ribbentrop paktumot
• 1940 – át kell adnia Besszarábiát és É-Bukovinát a Szu-nak
• D-Dobrudzsa elcsatolása Bulgáriához
• 1940.aug.30. - második bécsi döntés – É-Erdély elvesztése
• II. Károly lemondott fia javára
• 1940 szept. – Ion Antonescu kinevezése min-elnökké *conducator=államvezér /Hitler kiszolgálója/

Bulgária

1. Az I. vh következményei

(1915 szept-ben hadba lépett a központi hatalmak oldalán és kétfrontos harcot vívott az antant és az oroszok ellen.)

• 1918 szept. - elégedetlenség, háborúellenesség
• 1918.okt.3. – I. Ferdinánd (1887-1918) lemond fia javára
• 1919 aug. – a demokratikus választások győztese a háborúellenes nézetei miatt korábban letartóztatott politikus – Alexander SZTAMBOLIJSZKI
• 1919.nov.27. – neuilly-i béke

2. Sztambolijszki-kormány (demokratikus parasztpárt)

• 1923- a választásokat ők nyerik
• földreform, igazságügyi- és adóreform
• fr-barát politika
• rugalmas politika – jóvátétel csökkenés
• elhatárolódott a jobboldaltól és a kommunistáktól is

3. Államcsíny

• a jobboldal a hadsereggel szervezkedve meggyilkolta Sztambolijszkit
• a puccsban az összese ellenzéki párt részt vesz, a kommunistákat leszámítva

4. A fordulat (1934)

• 1926 – Andrej Ljapcsev kinevezése (Népi Blokk kormánya)
• fellendülés időszaka
• 1929-1933 gazdasági világválság
• 1934 – jobboldali puccs – nem sikerült a teljes hatalomátvétel, a hadsereg a cár /III. Borisz (1918-1943)/ támasza maradt
• 1935 - III. Borisz cár átvette a hatalmat – megbízható német szövetséges lett

Jugoszlávia

• Au-Mo bukása után a délszlávok egyesültek
• 1917 júliusa – Korfu deklaráció – szerbek, horvátok, szlovének, montenegróiak egy államban egyesülnek a szerb Karadjordjevics dinasztia alatt
• 1918 októbere – Zágráb – szlovének, szerbek, horvátok kimondták az egyesülést; Montenegró egyesült Szerbiával a Karadjordjevicsek égisze alatt
• 1918.dec.1. – a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kikiáltása
• 1929 – JUGOSZLÁVIA

2. Nemzetiségi kérdés

• 39 % - szerbek (túlsúlyban)
• eltérő kultúrájú és vallású népek (Ny – katolikus, K - pravoszláv)
• a vezető tisztségeket leginkább szerbek töltötték be
• a szerbesítés ellen leginkább a horvátok léptek fel
• feszült volt a helyzet az albán többségű Koszovóban és a katolikus Szlovéniában

3. Államcsíny

• fokozódó belső bajok
• szerbellenes megmozdulások Ho-ban és Szlovéniában
• 1929.jan.6. – I. Sándor (1921-1934) feloszlatta a parlamentet és átvette a hatalmat
• Petar Zivkovics tábornokot bízta meg kormányalakítással
• új közigazgatási beosztás
• fr orientáció
• a kir halála után közeledés Olo és No felé
• 1939 februárja – lemondatták a kormányt
• 1941.márc.25. – csatlakozás a háromhatalmi egyezményhez
• * államcsíny * inkább a nyugathoz és a Szu-hoz kellene csatlakozni
• 1941.ápr.5. – jugoszláv-szovjet szerződés
• 1941.ápr.17. – No megszállta Jugoszláviát