Hétfő, 03.10.2022, 6.39 AM
Honlap-menü
Kalendárium
«  Október 2022  »
HKSzeCsPSzoV
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31
Statistics

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Létrejöttem
Archívum
BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com

A szabadságharc a Függetlenségi Nyilatkozatig

1848 nyarán V. Ferdinánd (1835-1848) és környezete keményebb fellépésre határozta el magát. Követelni kezdték a független magyar külügy és hadügy megszüntetését és a bécsi kormányzatba való beolvasztását. Ezenkívül a nemzetiségeket is magyarellenes fellépésre biztatták. A magyar kormány nem akart nyíltan szembehelyezkedni a Habsburgokkal. A Béccsel való megegyezés kudarca után KOSSUTH Lajos, MÉSZÁROS Lázár és SZEMERE Bertalan kivételével a kormány tagjai lemondtak.

A szabadságharc kitörése

1848. szeptember 11-én Jellasics horvát bán vezetésével császári hadsereg lépte át a Drávát, és megindult Pest-Buda ellen. Ezzel kitört a szabadságharc, ami Magyarország részéről az uralkodó által szentesített alkotmány elleni támadással szemben fölvett önvédelmi harc volt. Jellasics seregét szeptember 29-én sikerült Pákozdnál megállítani, a vereség után Bécs felé menekült a császári sereg. Közben Kossuth vezetésével megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmány, ami a háborús helyzetbe a végrehajtó hatalmat képviselte. A menekülő Jellasicsot a honvédsereg határig üldözte. Végül csak október végén döntöttek úgy, hogy a támadást folytatják, ám a késlekedés miatt a Bécs melletti Schwechatnál csatát vesztettek és visszavonultak.

 

Támadás Magyarország ellen

Bécsben döntöttek a nyílt támadás mellett. V. Ferdinánd szentesítette a pozsonyi országgyűlés törvényeit,  így a nyílt támadásnak nem volt jogalapja, ezért december elején lemondatták, és Ferenc Józsefet választották meg császárnak. A magyar országgyűlés visszautasította Ferenc József magyar királlyá választását. Öt irányból indított a Habsburg-hatalom támadást Magyarország ellen. A visszavonulás során Pestet is ki kellett üríteni, az országgyűlés Debrecenbe tette át székhelyét.

 

A tavaszi hadjárat és a Függetlenségi Nyilatkozat

1849 márciusára Tiszafüred és Debrecen között sikerült összevonni a visszavonuló honvédsereget. A keletről és délről Erdélyt támadó császári seregeket a Bem József vezette honvédsereg kiszorította Erdélyből, megteremtve egy ellentámadás lehetőségét. A február 26-27-én, Kápolnánál, az összevont sereggel csatát vesztő Dembinszky Henrik helyett GÖRGEY Artúrt bízták meg a tavaszi hadjárat vezetésével. A dicsőséges tavaszi hadjárat során fényes győzelmet aratott a honvédsereg (Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló), a császári csapatokat Pozsonyig kergették. Elhúzódó ostrom után május 21-én Budát is visszafoglalták. Magyarország felszabadult.

         A kápolnai csatavesztés hírére adta ki Ferenc József az olmützi alkotmányt, ami Magyarország önállóságának megszüntetését, tartományként az osztrák császárságba való beolvasztását tartalmazta.

         1849. április 14-én a debreceni református Nagytemplomban elfogadták a Függetlenségi Nyilatkozatot, melyben kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. Magyarország élére kormányzó-elnökként KOSSUTH Lajos került, Szemere Bertalan vezetésével pedig új kormány alakult.

PERCZEL Mór (1811-1899)

BEM József  (1794-1850)

GÖRGEY Artúr (1818-1916)

KLAPKA György (1820-1892)

DAMJANICH János (1804-1849)