Hétfő, 03.10.2022, 7.21 AM
Honlap-menü
Kalendárium
«  Október 2022  »
HKSzeCsPSzoV
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31
Statistics

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Létrejöttem
Archívum
BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com

Szovjetunió. Új független államok

Előzmény: a sztálini Szu

15. A sztálini korszak vége. A hruscsovi olvadás

A II. vh-ban a Szu hatalmas károkat szenvedett. Romokban hevertek városai, falvai, gyárai, stb. 

          Az újjáépítés forrásai:

      Szu-ban                                              nyugaton

      *saját erőforrás                               *Marshall-segély

      *jóvátétel elfogadása

         Az újjáépítés modellje:

    Szu-ban                                           nyugaton

      *nehézipar fejlesztése                   *valuta stabilizálás

                                                            *utak helyreállítása

                                                *mezőgazdaság megújítása

                                                           *nehézipar modernizálása

A Szu-ban újjáépültek a gyárak, üzemek, de a mezőgazdaság alacsony szinten maradt, mint ahogy a lakossági életszinvonal is.

A társadalmi-politikai életben tovább folytatódtak az üldöztetések. Sztálin továbbra is az ellenséget látta mindenkiben. Harcot indítottak a kozmopoliták (nyugati világ művészetei iránt érdeklődők) ellen. Ezt a folyamatot nevezik- zsdanovizmusnak. A genetikusok elleni üldözést pedig - liszenkoizmusnak. Sztálin egész népcsoportokat telepíttetett ki Szibériába, Közép-Ázsiba, Kazahsztánba.

Sztálin halála után harc indult a hatalomért. Legnagyobb befolyást Berija belügyminiszter szerzett, akit hamarosan kivégeztek. A hatalmat 1953 őszén Nyikita Hruscsov szerezte meg. Az SZKP  XX. kongresszusán (1956 februárja) az első titkár beszélt a Sztálin és környezete által elkövetett visszaélésekről, bűncselekményekről. Kezdetét vette a  desztalinizáció folyamata: szakítás a sztálini politika megnyilvánulásaival, a személyi kultusz kritizálása. A desztalinizáció 3 szakasza: amnesztia; Sztálin nevének ritka hangoztatása; szobrainak eltüntetése; nevét viselő intézmények, helyek átnevezése. Tudományos sikerek is jellemzik az időszakot (1961.ápr.12. Jurij Gagarin körülrepülte a Földet) és viszonylag szabadabbon jelenhettek meg a 'hatvanasok' művei. A desztalinizáció következetlen maradt, csak Sztálin személyére korlátozódott, nem pedig az általa létrehozott rendszerre. Hrucsov egész korszakát olvadásként emlegetik, mert "friss fuvallatot hozott a sztálinizmus fagyos éjszakája után"-írta Ilja Ehrenburg 1955-ben.

 

Sztálin személyi kultuszáról videó itt

 

16. A brezsnyevi pangás évei. A peresztrojkától a Szovjetunió felbomlásáig

 

1.  Az ország társadalmi-politikai élete

          A Hruscsov-korszak utolsó éveire (1962-64) az országban eluralkodott a fejetlenség, belső feszültség, romlott a közellátás.

          1964.X.14-én Leonyid Brezsnyevet választották az SZKP KB első titkárává. A stratégiailag fontos beosztásokba saját embereit állította. Az 1970-es évekre kialakult   Brezsnyev személyi kultusza.

 

2.  A disszidens mozgalom

          Az 1960-1970-es években jelentkezett, a szovjet rendszerrel szemben megnyilvánuló szellemi, intellektuális és erkölcsi ellenállási forma.

 

 

 

3. Mihail Gorbacsov hatalomra kerülése. A peresztrojka

          1985 márciusában az SZKP első embere Mihail Gorbacsov lett.

          Mélyreható változások kezdődtek, melyek peresztrojka (átépítés) néven kerültek be a Szu történetébe.

          A peresztrojka idején vált ismertté a glasznoszty (nyíltság):                                      

-szabad információáramlás                                                                   

-sajtószabadság                                                                                 

-cenzúra eltörlése

          Az új politikai gondolkodásnak köszönhetően véget ért a hidegháború. A Szu nyitottabbá vált a külföld számára.

 

 

 

 

 

 

5.  Államcsíny-kísérlet. Az SZSZKSZ felbomlása 1991-ben 

          Államcsíny-kísérletet hajtottak végre, megpróbálták megdönteni Gorbacsov hatalmát. Létrehozták a Rendkívüli Állapot Állami Bizottságát (GKCSP). (1991.aug.19.)

          A nép nem támogatta az államcsínyt, a puccsisták beszüntették tevékenységüket.

          1991.VIII.23-IX.1. között több tagköztársaság jelenti be függetlenségét.

          1991.XII.1. – UA-ban népszavazás döntött a függetlenedésről. Elnökké L. Kravcsukot választották.

          1991. XII. 8-án kimondták a Szovjetunió felbomlását.

          Oo, UA és Belorusszia vezetői döntöttek a Független Államok Közösségének (FÁK) megalakulásáról. (1991.XII.21.)

          M. Gorbacsov a televízióban bejelenti lemondását - ezzel megszűnt a Szovjetunió 1991. XII. 25-én.

 

                                                                                                                                                           

 

Az alábbi linken egy videót találsz, melyben rövid részletet láthatsz Richard Nixon amerikai elnök és Leonyid Brezsnyev szovjet vezető találkozásáról. A helyszín Moszkva, 1974.

 

 

 

 

 

17.Oroszország  és a posztszovjet független államok a XX.-XXI. sz. fordulóján  

 

1.     Oroszország áttérése a piacgazdálkodásra
Oo a szovjet köztársaságok közül először mondta ki állami szuverenitását (1991.jún.22.), választott magának elnököt (Borisz Jelcin) és tért át a piacgazdálkodásra. 
*  Felszámolták az árképzés állami felügyeletét.
*  Az árak sokszorosukra nőttek, a lakosság elvesztette megtakarításait, csökkent az életszínvonal.
*  Fizetési válság keletkezett a népgazdaságban.
*  Elértéktelenedett a pénz.
*  Vállalatok, üzemek, sőt gazdasági ágazatok mentek tönkre.
*  MUNKANÉLKÜLISÉG
*  1994.júl.1.-megkezdődött a privatizáció, magánvállalatok jöttek létre, fejlesztve a népgazdasági termelést.
2.    Oroszország külpolitikája

1999.dec.1-én Borisz Jelcin visszavonult a hatalomból. Az Orosz Föderáció 2. elnöke Vlagyimir Putyin lett.

Gyökeres változások:

*  közigazgatási reform

*  erősödő központi hatalom

*  felszámolták a szeparatizmust (a területek elszakadási törekvése, pl. Csecsenföld)

*  adóreform

A nemzetközi életben a Szu örököse. Tagja a Biztonsági Tanácsnak (ENSZ) és a G8-nak. Stratégiai partnere a NATO-nak (ennek ellenére sem támogatja szomszédai NATO közeledését, nem akarja, hogy határai mentén amerikai rakétákat telepítsenek). Oo 3. elnöke Dmitrij Medvegyev (2008-2012).  Oo 4. elnöke ismét Vlagyimir Putyin (2012-napjainkig).

3.    Ukrán-orosz kapcsolatok

A Szu felbomlása után UA és Oo kapcsolata nem volt zökkenőmentes. Problémák:

*   a Fekete-tengeri Flotta felosztása
*   Krím és Szevasztopol állami hovatartozása
*   gázháborúk
*   Tuzla-félsziget
*   megtiltották bizonyos ukrán áruk oroszországi exportját
4.    Baltikum, Belorusszia, Moldova, Kaukázusontúl és Közép-Ázsia történelmi fejlődésének sajátosságai

     Észto., Letto., és Litv. legfontosabb feladata volt, hogy gyorsan és minimális veszteséggel csatlakozzanak az európai piachoz.  2004-ben NATO és EU tagok lettek. Észto-ban 2011-ben bevezették az eurót. Belorusszia Oo felé orientálódott.  A Közép-ázsiai országok látták el nyersanyaggal a fejlett központi régiók iparát. Kazahsztánban Nurszultan Nazarbajev jelentős lépéseket tett a piacgazdaság bevezetése irányába. A demokrácia megszilárdítása nem sikerült. Türkmenisztánnak is jók a fejlődési esélyei, mivel nagy kiterjedésű földgáz- és kőolajlelőhelyekkel rendelkezik. Kirgizisztánban a nép fellázadt és a tulipános forradalom után új kormány alakult, amely a megreformálta a gazdaságot és a politikát. Üzbegisztánban kitört zavargásokat Islam Karimov elfojtotta. Dinamikusan fejlődött Azerbajdzsán. Nehezebben alakult Grúzia és Örményország sorsa. Egyikük sem rendelkezik természeti kincsekkel. Mindkét állam területén háború dúl. A grúz-abház konfliktus még 1989-ben kezdődött. (Abházia Grúzia autonóm köztársasága volt, de 1992-ben kikiáltotta függetlenségét.) Eduard Shevarnadzenek köszönhetően sikerült fegyverszünetet kötni. 2003 végén Grúziában kirobbant a rózsák forradalma, Shevarnadze lemondott. Az elnök Mihail Saakashvili lett.