Hétfő, 03.10.2022, 7.07 AM
Honlap-menü
Kalendárium
«  Október 2022  »
HKSzeCsPSzoV
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31
Statistics

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Létrejöttem
Archívum
BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com

Közép- és Kelet-Európa országai (1945-XXI.sz.eleje)

Közép- és Kelet-Európa országai a II. vh után

 1. A szovjet típusú rendszerek létrejötte

Eu-ban nemzeti front kormányok kerültek hatalomra, tagjai az ellenállásban aktívan részt vevő pártok és szervezetek képviselői voltak.

J.B.Duroselle francia történész szerint a kommunista rendszer kialakulása meghatározott logika szerint történt:

1)   koalíciós kormányok

2)  formális koalíciós kormány, vezető szerepe a kommunistáknak van

3)  a kommunisták átveszik a hatalmat, saját kormányt alakítanak

 2. A szocialista világrendszer megalakulása

A Szu nemzetközi szerződésekkel akarta megszilárdítani befolyását K-Eu-ban.

1949.jan.25. - létrejött a KGST: a gazdasági problémák megoldására, a népgazdasági tervek egyeztetésére és közös projektek létrehozására (Ikarus gyár, kőolaj- és földgázvezetékek).

 3. Válságjelenségek az 1950-1970-es években

Az 1950-es években megjelennek az első repedések a szocialista világrendszer falán, melynek okai a következők voltak:

a)    hruscsovi olvadás

b)    a szovjet módszerrel történő iparosítás

c)    a gazdasági reformok ellehetetlenítése

d)    Ny-Eu sikeres újjáépítésének híre destabilizálja a térséget

Az emberek nehezen viselték a nyakukon élősködő kommunista rendszert. Az 1960-as évek második felében a K-Eu-i országok ipari fejlődésének tartalékai kimerültek, gazdaságuk fejlődése lelassult.

Lengyelországban 1956 júniusának végén Poznań városában munkásfelkelés tört ki, amit ugyan a kormányerők vérbe fojtottak, de a megingott hatalmú sztálinista pártvezetést leváltották, és az addig mellőzött Władysław Gomułka lett a lengyel kommunista párt új vezetője. Gomułka Moszkva ellenében Nagy Imre magyarországi reformjainak mintájára a diktatúrát enyhítő demokratikus reformok bevezetését kezdte meg Lengyelországban.

Magyarországon a forradalom a budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 11-én. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az ország több napon át folytatott hősi szabadságharca így végül elbukott.

Csehszlovákia ipara és mezőgazdasága nehéz helyzetbe került, válság alakult ki.  A pártfőtitkári posztra Alexander Dubcek került. Ő és követői egy „emberarcú szocializmust” akartak kiépíteni. Az események prágai tavasz néven kerültek be a történelembe, melyet a Varsói Szerződés csapatai vérbe fojtottak.

Jugoszlávia gazdasági problémái 1970-ben éleződtek ki: megmutatkozott a fejlődési egyenlőtlenség a tagállamok között. Horvátország követelni kezdte kiválását (1971).

 A fenti események után a keleti blokkban parancsuralmi visszarendeződés következett be:

1.     a gazdasági reformokat leállították

2.     a születőben lévő piaci viszonyokat korlátozták vagy megszüntették.

Aktivizálódott a disszidens mozgalom tevékenysége. Egyre nőtt a szakadék K- és Ny-Eu között. A kormányzó kommunista pártok az elégedetlenséget a hadsereg, a rendőrség és az állambiztonsági szervek erejével fojtották el.



Demokratikus forradalmak.

A posztszovjet társadalmak átalakulása

A XX. sz. 80-as éveinek végén és a 90-es évek elején végbemenő forradalmak sajátosságai

A vezető pártok hatalmának tarthatatlansága, tökéletlen parancsuralmi rendszerek, az emberek szabadságvágya forradalmi helyzetet eredményezett. A kibontakozására nagy hatást gyakorolt a népek nemzeti öntudatra ébredése. Jelentősen befolyásolta az eseményeket Gorbacsov peresztrojkája is.

A forradalmi események egyszerre kezdődtek a térségekben – mindenütt megértek az előfeltételek, ill. meg voltak győződve, hogy a Szu nem fog beavatkozni K-Eu-i országok belügyeibe.

Lengyelországot az 1989 febr-ápr-i kerekasztal-tárgyalások lobbantották lángra: a hatalom, az ellenzék és a katolikus papság vitáztak egymással. Az ellenzék meghatározó ereje a Szolidaritás szervezete, élén Lech Walesa. 1989 nyarán ez a szervezet adta az új kormányfőt.

Magyarországon a megújult régi pártok mellett újak jöttek létre: MDF, SZDSZ, FIDESZ. 1989 nyarán tárgyalások kezdődtek az MSZMP és az ellenzék között - megegyeztek a többpártrendszer bevezetéséről. 1989.okt.23-án Mo-on kikiáltották a köztársaságot.

1990.márc.25-én hosszú idő után ismét a szabad választásokat tarthattak, melyek eredményeképpen az MDF  dr. Antall József megbízásával koalíciós kormányt alakított az FKgP és a KDNP-vel.

Csehszlovákiában elmélyült a gazdasági válság, a másként gondolkodókat üldözték; kibontakozott a disszidens mozgalom.

A tudomány és kultúra képviselői felhívásban követelték a demokráciát és az állampolgárok jogainak védelmét ]ez volt a Charta ’77. 1989 őszén a rendőrség még kemény kézzel oszlatta fel a tüntetőket. Az ellenzék megalakította a Polgári Fórumot. A diákok, értelmiségiek, munkások megmozdulásai békés jellegűek voltak, ezért az 1989-es csehszlovák eseményeket bársonyos forradalom néven ismerjük a töriben. 1989.dec.29-én Vaclav Havelt választották elnökké.

Bulgáriában 1989 nyarán kiéleződött a belpolitikai helyzet. Nőtt az infláció, a boltokból eltűntek az alapvető élelmiszerek. 1989. november 10-én lemondatták Todor Zsivkov főtitkárt. 1989.dec.7-én megalakult a Demokratikus Erők Szövetsége (DESZ). Meghirdette a demokratikus átalakítást a magántulajdon egyidejű bevezetésével. 1992.jan.19-én Bulgária elnökévé választották Zselju Zseljevet.

Romániában a forradalom vérontással járt.  1989-ben a nyitánya Temesvárott kezdődött. A forradalom vezére Tőkés László romániai magyar református lelkész volt. A magát „a Kárpátok géniuszának” nevező főtitkár uralmát az 1989-es decemberi népi lázadás döntötte meg. Ceausescut egy rögtönítélő bíróság halálra ítélte és feleségével együtt kivégeztette.

Az 1989-1990-es események jellegüket tekintve forradalmiak voltak, melyek gyökeresen megváltoztatták a térség társadalmi-politikai és társadalmi-gazdasági viszonyait.

A „vasfüggönyt” először a magyarok bontották meg az osztrák-magyar határon 1989.május2-án.

1991-ben a szocialista rendszer két alappillére szűnt meg: márciusban a Varsói Szerződés, júniusban a KGST.

Politikai, szociális és gazdasági átalakulások a posztkommunista társadalmakban

 

1. Átalakulások Kelet-Európa országaiban

Meghonosodott a többpártrendszer, és a hatalomátadás parlamenti-alkotmányos módja. Végbement a privatizáció, fejlődésnek indult a magánszektor. Ez a folyamat lassabban haladt Romániában, Bulgáriában, Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában. A ‘90-es évekre elszegényedett a társadalom. A helyzet a XXI. sz. elejére javult csak.

Csehszlovákia

Az 1992. júl. 5-6 közti választásokat Csehországban Václav Klaus (Polgári Demokrata Párt) Szlovákiában Vladimir Meciar (Demokratikus Szlovákiáért Mozgalma) nyerte. Tárgyalások során megegyeztek a föderáció civilizált felosztásáról. 1993.jan.1. è Csehország és Szlovákia

Jugoszlávia

Lassú szétesése 1980-ban, Josip Broz Tito halála után kezdődött. Az 1990-es rendszerváltás pedig felerősítette ezt a folyamatot.

1991.jún.25. Szlovénia és Horvátország kikiáltotta függetlenségét. Horvátországban és Kelet-Szlovéniában sok szerb élt, akik az egyesülés mellett foglaltak állást és kikiáltották a Szerb Krajina Köztársaság függetlenségét, amit a horvátok később felszámoltak.

Macedónia népszavazás útján önálló lett 1991.IX.8

Bosznia-Hercegovina függetlenségének kikiáltása után a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság megszűnt 1992.ápr.5.

1992.ápr.27. Szerbia és Montenegró részvételével megalakult a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság. Elnöke Szlobodan Milosevics.

Montenegró függetlenségéről is népszavazás döntött, majd kikiáltotta függetlenségét 2006. jún. 3.

Ezután Szerbia is deklarálta a függetlenségét 2006. jún. 5.

2008. febr. 17. Koszovó is függetlenné lett. Ezzel a Jugoszláv utódállamok száma 7-re növekedett.

2. A kelet-európai országok új szerepe a nemzetközi életben

Az 1989-1990-es forradalmak kisöpörték a szocializmus szovjet modelljét. Az új politikai erők pedig nekiláttak a parancsuralmi rendszer lebontásához és az új, demokratikus, szociális jogállam felépítéséhez.

Bekapcsolódtak az európai integrációs folyamatokba:

       könnyebb bekapcsolódás a tőke és munkaerő szabad áramlásába

       betörés Eu piacaira

       hozzáférés nyugati befektetésekhez

       termelésük modernizálása

       demokratikus politikai rendszerük megerősödése

Nemzetbiztonságuk védelme érdekében céljuk a NATO tagság.

1991.febr.15. Visegrádi négyek: Lo, Mo, Cseho, Szlovákia

Közép-Európai Kezdeményezés (1989 – Olo, Mo, Ausztria, Jugoszl; ….jelenleg 16 állam tagja)