Kossuth Lajos (1802-1894)
a) Fellépése: Zemplén megye követeként ő szerkeszti az Országgyűlési Tudósításokat az 1832-36-os országgyűlésről --- neve közismertté válik.
b) Kossuth börtönévei:
- 1835: I. Ferenc halála
- utóda V. Ferdinánd lesz, aki gyengeelméjű
- helyette Metternich kancellár irányítja az országot, aki nem híve a reformoknak, meg akarja törni a magyarokat --- feloszlatja az országgyűlést és börtönbe csukatja a haladók legfontosabb képviselőit. (erőszak-politika)
- Kossuth 3 évet tölt börtönben, s ezalatt:
- megtanul angolul
- kidolgozza politikai programját.
- Kossuth kiszabadulása után a Pesti Hírlap szerkesztője lett --- programját az egész ország megismerhette az újságból --- egy csapásra az egyik legnépszerűbb politikussá vált.
c) Kossuth programja (a Pesti Hírlap vezércikkeiben fogalmazta meg):
„Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás.”
- iparfejlesztés --- ehhez el kell adni a magyar ipar cikkeit, különben nem lesz bevétel, amiből fejleszteni lehet --- kiszabadulása után megalapítja a Védegyletet.
- Elnökévé Batthyány Kázmért, alelnökévé Teleki Lászlót választották, az igazgató Kossuth Lajos lett.
- A Védegylet 1844. október 6-ai pozsonyi alakuló gyűlésén elfogadott alapszabályai szerint a külföldi árut ki kell szorítani a hazai piacról, amelyet a honi ipar számára kell biztosítani.
- A Védegylet tagjai becsületszóra megfogadták, hogy tíz évig csak magyarországi árut vásárolnak, csak magyar mesterembereknél dolgoztatnak és olyan iparcikkből nem vesznek külföldit, amelyből belföldit is lehet kapni.
- A Védegylet a hazai ipart a belső fogyasztás, a tudatos vásárlás útján próbálta meg fejleszteni.
- A kezdeti lendület hamar alábbhagyott, 1846. augusztus 20-án Kossuth lemondott igazgatói tisztéről: a társaság ettől kezdve csak névleg működött.
Érdekegyesítés:
- Metternich ellen csak összefogással győzhetünk --- meg kell szüntetni a társadalmi ellentéteket, amely okai a nemes ----- nem nemes ellentétben keresendők:
- igazságos közteherviselés (minden adót fizessenek be a nemesek is)
- jobbágyfelszabadítás kötelező örökváltsággal:
- kötelező: kivétel nélkül minden jobbágyra vonatkozik
- a váltságdíjat a jobbágyok helyett az állam fizesse ki.
- politikai jogokhoz juttatni a nem nemeseket is a megyei gyűléseken keresztül.
