Vasárnap, 22.10.2017, 1.52 PM
Honlap-menü
Kalendárium
«  Október 2017  »
HKSzeCsPSzoV
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031
Statistics

Online összesen: 2
Vendégek: 2
Felhasználók: 0
Létrejöttem
Archívum
BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com

Németország

A forradalom és a weimari köztársaság

1. Az 1918-as novemberi forradalom

- háborús borzalmak

- Erich LUDENDORFF kijelentette, hogy a háborút megnyerni lehetetlen

- 1918. nov. 3. Kiel - matrózlázadás

- II. Vilmos császár elmenekült

- kikiáltották a köztársaságot, melynek vezetője Friedrich EBERT lett

- a kommunistákat, akik magukat Spartacus Szövetségnek nevezik, nem engedték kibontakozni --- 1918 dec. végén létrehozták Németország Kommunista Pártját

- 1919 jan-ban Berlinben felkelést robbantanak ki, melyet azonban sikerült leverni és a vezetőket kivégezték: Karl LIEBKNECHTet és Rosa LUXEMBURGot

- 1919 jan-ban választásokat tartanak (a nők is részt vehettek)

- koalíciós kormány alakult

- a nemzetgyűlés Weimarban ült össze és dolgozta ki az új alkotmányt

A weimari köztársaság --- a két világháború között működő Németország megnevezése.

2. No alkotmánya

- 1919 aug-ban fogadták el

* a német parlament kétkamarás:

- felsőház /Reichsrat/

- alsóház /Reichstag/ (birodalmi gyűlés) - a 20. életévüket betöltött személyek is választhattak

* birodalmi elnök = köztársasági elnök = államfő = Friedrich EBERT

- 7 évre választották

- ő a hadsereg főparancsnoka

- ő javasolhatta és nevezte ki a kancellárt /miniszterelnök/

- feloszlathatta a parlamentet

- felfüggesztheti az alkotmányt

* a hatalmi jogkör megoszlott a berlini központi kormány és a 18 tartományi kormány között

3. A weimari köztársaság

POLITIKAI PROBLÉMÁK
•Hatalmon maradtak olyanok is, akik nem fogadták el az új rendszert
•A koalíciós kormányok belső ellentéte
Szociáldemokrata Párt
Centrum Párt
Nemzeti Demokrata Párt
GAZDASÁGI BAJOK
•Háborús emberveszteség
•Infláció
•Merényletek
•Jóvátétel törlesztése
•A Ruhr-vidék megszállása

EGYÉB PROBLÉMÁK

•A tartományok szeparatizmusa
•Kommunista-szocialista szembenállás
•Fegyveres összecsapások
•1920 márc. – Kapp-puccs
•1923 nov. – müncheni „sörpuccs”

STABILIZÁLÓDÁS 

•1924-29 a Dawes-terv beindulása; a Young-terv
•A lakosság a mérsékelt politikusokat támogatta a szélsőségekkel szemben
•1925 locarnoi szerződés
•1925 a birodalmi elnök Paul von HINDENBURG lett

A nemzetiszocializmus LINK

Hitler - egy nép, egy birodalom, egy vezér VIDEO

Adolf Hitler (1889-1945) élete 12 pontban LINK

Diktatúrák a két világháború között LINK

Hitler - A terror bevezetése VIDEO

A horogkereszt rejtélye LINK

A versailles-i béke megszegése

A náci párt és Hitler népszerűségének okai:

  • Hitler a német középrétegeknek, kisiparosoknak, kiskereskedőknek, kispolgároknak felemelkedést és hatalmat ígért
  • a gazdagoknak - gyárosoknak a kommunisták visszaszorítását ígérte. (Emiatt ezek hajlandóak voltak pénzelni is őt.)
  • a szegényeknek egy közösséghez tartozást és a felsőbbrendűség érzését kínálta. Azt mondta nekik: a németek felsőbbrendűek, megteremtette a fajelméletet. Fajelmélet = azt hirdette, hogy az ember több fajra tagolódik, mely fajok nem egyenértékűek: a németek és rokon népeik (pl. skandinávok, angolok) felsőbbrendűek, a szlávok viszont például szolga népek, a zsidók, cigányok pedig kártékonyak (kiirtandóak).
  • Hitler felmentette népét az önvád és lelkiismeret alól, hiszen világosan megmondta, hogy kik azok, akik miatt Németország nem tud felemelkedni és akik miatt elvesztették az első világháborút. Ezek szerinte a zsidók, a kommunisták és nyugati hatalmak. 
  • Hitler tehetséges szónokként fanatizálni tudta hallgatóságát. Ebben segítették a jól kitalált külsőségek is, az egyenruhás SA (Sturmabteilung - rohamosztag) mely erősnek mutatta mozgalmát és pártját. FORRÁSLINK Harmat Árpád Péter

Hitler hatalomra jutása:

1933. január 30-án Paul von Hindenburg köztársasági elnök kancellárrá nevezte ki Adolf Hitlert. Bár a nácik az 1932 novemberében megtartott választásokon sem tudtak teljes többséget szerezni a parlamentben, a kommunisták megerősödése rábírta Hindenburgot hogy mégis kinevezze Hitlert.

A hitleri totális állam jellemzői:

1. Hitler betiltotta a pártokat, CSAK a náci párt működhetett.

2. A parlament elvesztette jelentőségét, helyette a kormány hozta meg a döntéseket (ami viszont Hitler kezében volt). Ezt mondta ki a felhatalmazási törvény 1933. március 23-án.

3. Teljhatalmat kaptak az állami erőszakszervezetek, mert Hitler a Reichstag felgyújtása ürügyén (1933. február 27.) szükségállapotot hirdetett. Két fontos erőszakszervezet:

  • GESTAPO (Geheime Staatspolizei) = titkos államrendőrség. Élén Hitler jobbkeze: Hermann GÖRING állt
  • SS (SchutzStaffel) = Védőosztag. Élén: Heinrich HIMMLER állt. Egyik része a Waffen-SS a hadsereggel működött együtt, viszont másik része az Allgemeine-SS a koncentrációs táborokat őrizte. A táborokba Hitler ellenségeit és később a zsidókat zárták. Az első koncentrációs tábor Dachauban kezdett működni 1933 márciusától.

4. Polgári szabadságjogokat korlátozták. Például a sajtót (újságokat) alárendelték a Joseph GOEBBELS által vezetett propaganda minisztériumnak, mely ügyelt arra, hogy csak a nácikat dicsérő, Hitlert méltató cikkek jelenjenek meg Németországban.

5. Hitler összevonta a Hindenburg 1934-es halála után megüresedett köztársasági elnöki tisztséget és a kancellárit. Így az ország führere lett. Megjelent a III. Birodalom megnevezés is: az első német birodalom a Német-Római Császárság volt 962-1806 közt, a második német birodalom az 1871-1914 közti Német Császárság volt és a harmadik a hitleri Németország lett.

6. Teljes egyeduralom kiépítése: Hitler még pártján belül is eltüntette a riválisaivá váló, Ernst RÖHM vezette SA-t. A hosszú kések éjszakáján (1934 nyara) megölette az SA vezetőit.

7. Németország a háború kirobbanásakor már egy elfajzott totális állam képét mutatta, ahol 1933-tól könyvégetések zajlottak, a nürnbergi pártnapokon százezrek éltették a Führerüket és a fiatalokat a Hitlerjugend tanította az árja német értékrendre.

8. Hitler államának legkegyetlenebb rendelkezései az 1935-ös nürnbergi zsidótörvények voltak, melyek megvonták a zsidó lakosoktól az állampolgári jogokat és másodrendű lakosokká változtatták őket.

9. Adolf Hitler 1935-től a faj- és élettérelmélet (LEBENSRAUM) szerint, - mely a felsőbbrendű németeknek nagyobb  területek birtoklását követeli - megindította a terjeszkedés politikáját. Németország tudatosan megszegve a versailles-i békét, elrendelte az általános hadkötelezettséget, a Rajna-vidék megszállását, majd Ausztria és Csehország bekebelezésének előkészítését. FORRÁSLINK Harmat Árpád Péter