Vasárnap, 17.12.2017, 7.46 PM
Honlap-menü
Kalendárium
«  December 2017  »
HKSzeCsPSzoV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Statistics

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Létrejöttem
Archívum
BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com

Ázsia,Afrika,Latin-Amerika vezető országainak fejlődése a XX.sz. második felében és a XXI.sz. elején

A gyarmati rendszer felszámolása,

független államok létrejötte és fejlődése

A II. vh után a gyarmatosító politika (kolonializmus) kimerítette lehetőségeit.  A nagy gyarmatosító államoknak kifizetődőbb volt tőkét befektetni Afrika és Ázsia iparába és mezőgazdaságába. Ez a térség olcsó munkaerővel, gazdag nyersanyagbázissal rendelkezett, és a környezetvédelemre sem kellett itt annyit költeni, mint Eu-ban.

De a helyi polgárság is vezető pozíciókra törekedett. Megerősödtek a nemzeti-felszabadító mozgalmak.

A gyarmati rendszer felbomlásának szakaszai

Első szakasz (1945-1955)

A vietnámi és indonéziai forradalmakkal kezdődött, ahol Fro és Holl erőszakkal akarta uralmát visszaállítani. 1945 őszén Laosz is kikiáltotta függetlenségét, de a franciák visszafoglalták a területét és Kambodzsával együtt 1954-ig megszállva tartották.

NBr maga adta át a hatalmat a nemzeti elit képviselőinek. Független lett India és Pakisztán 1947-ben, Izrael, Ceylon és Burma 1948-ban.

Második szakasz (1955-1960-as évek vége)

NBr jó kapcsolatokra törekedett, időben felkészítette az Angliához hű szakember-gárdáját.

Az ENSZ Közgyűlés nyilatkozatot fogadott el a gyarmati országok és népek függetlenségéről (1960). (Afrika éve)

1954-1962 között elkeseredett harc folyt Algériában Fro ellen (a gazdaság egymáshoz kötődése, kőolaj). Algéria 1962-ben lett független.

Harmadik szakasz  (a 70-es évek első fele)

1975-ben megszűnt a portugál gyarmatbirodalom is Angola, Mozambik, Sao Tomé és Príncipé függetlenné válásával.

1990-ben az utolsó afrikai gyarmat, Namíbia is függetlenedett a dél-afrikai kormánytól.

A fiatal független államok útkeresése

A függetlenség első éveiben a legtöbb ország gazdasága válságba került. A demográfiai robbanás következtében megnövekedett lakosságot a nyersanyag-kitermelésre szakosodott, egyenlőtlen munkamegosztástól szenvedő nemzet-gazdaság képtelen volt eltartani.

A fejlődés szocialista útját választották:

  1. Angola
  2. Algéria
  3. Bissau-Guinea
  4. Etiópia
  5. Mozambik
  6. Dél-Jemen

Ezekre az országokra jellemző:

a)    túlsúlyba került az állami tulajdon

b)    központi gazdaságirányítás

c)    erőszakos kollektivizálás

d)    alapvető emberi jogok diktatórikus eltiprása

A kistigrisek

Az utóbbi néhány évtized meghatározó jelensége volt a kistigrisek betörése a világpiacra.

Hongkong, Tajvan, Szingapúr és Dél-Korea gazdasági növekedése az 1970-80-as években elérte az évi 8-10%-ot. Ennek köszönhetően nagyhatalmakká váltak.

Dél-Korea versenyképessége a minőségi termékekben, alacsony önköltségben, magas munkatermelékenységében rejlik.

Az utóbbi években a parancsuralmi rendszer is enyhült: többpártrendszer, ellenzék működése, kialakulóban van a polgári társadalom.

Szingapúr

  1. Modern számítógépipar
  2. Petrolkémia
  3. Gyógyszergyártó központ
  4. Népgazdasági szempontból fontos a külkereskedelem
  5. A világ 3. ln kőolajszállítója
  6. A világ egyik jelentős kikötője

JAPÁN

A háborút követő reformok

a)    Japán kapitulációjának aláírása után az országot megszállta a szövetséges amerikai hadsereg. A legfőbb hatalmat Douglas McArthur tábornok gyakorolta.

b)    Felszámolták a japán militarizmust.

c)    Bevezették az alkotmányt, mely 1947. május 3-án emeltek törvényerőre.

d)    Felszámolták a földesúri földbirtoklást (1946-1949)

e)    Adóreform

f)    Oktatási reform

A japán gazdasági csoda

A háború után nyersanyag-hiánnyal küszködött. De 1955-1973 között az éves gazdasági növekedés elérte 11%-ot.

A gazdasági fejlődést elősegítették az amerikaiak által végrehajtott reformok, a „dollárinjekciók”, a megrendelések a koreai és vietnámi háborúk idején.

1960-ban meghirdették az Idzanagi-tervet, melynek értelmében Japánnak vezető szerephez kell jutnia a világpiacon (banki hitelek kamatadóinak csökkentése ]a vállalkozók bővítik termelésüket ]olcsó áruk exportja ]magas profit)

Protekcionista politika az 1960-as évek végéig

Bel- és külpolitika jellemzői

  1. A gazdasági fejlődés feltételei az 1970-es években megváltoztak. A kőolajválság után gazdasági válság is bekövetkezett. Japán ipari termelése 19%-kal esett vissza.
  2. Kidolgozta az energia és anyagtakarékos technológiák felhasználására irányuló stratégiáját.  Alkalmazni kezdik az elektronikus irányítási eszközöket a gazdaságban.
  3. Robotgyártás, hírközlési ipar fejlődése
  4. Információs társadalom létrejötte
  5. Legfontosabb stratégiai  partnere az USA

 

Térkép is van a nagyok galériájában

 

 

 

 

 

Kína

(PPS letöltése)