Kedd, 04.10.2022, 5.46 AM
Honlap-menü
Kalendárium
«  Október 2022  »
HKSzeCsPSzoV
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31
Statistics

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Létrejöttem
Archívum
BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com

A márciusi fordulattól a szabadságharc kitöréséig

Az 1847 novemberében megnyílt utolsó rendi országgyűlésen történtek fontos intézkedések, például eltörölték az ősiség törvényét, de a reformok tekintetében még mindig huzavona folyt. 1848 februárjában kitört a forradalom Párizsban, s ez lendületet adott az eseményeknek.

A forradalom

A párizsi forradalom hírének hatására KOSSUTH március 3-án felirati javaslatot terjesztett elő az alsótáblán, melyben jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, független  nemzeti kormányt és alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom valamennyi népe számára. Beszédével óriási sikert aratott. A pesti ifjúság elhatározta, hogy összeállítja saját követeléseit is - ebből lesz a 12 pont - , és a március 19-i pesti József-napi vásáron aláírásgyűjtési akciót szervez, majd ezt elviszik Pozsonyba, ezzel támogatva KOSSUTH és az országgyűlés munkáját. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom. PETŐFIÉK elhatározták Pesten, hogy nem várnak március 19-ig, hanem 15-ére nemzetgyűlést szerveznek. Reggel a Pilvax kávéházban találkoztak. Innen mentek Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol kinyomtatták a Nemzeti dalt és a 12 pontot, amit délután a Nemzeti Múzeum előtt  olvastak fel. Innen vonult át a tömeg a Városházára és a Helytartótanácsba, ahol eltörölték a cenzúrát és szabadon engedték azokat a foglyokat, akiket e vétség miatt börtönözték  be. Ezután küldöttség indult hajóval Pozsonyba a 12 ponttal. Március 17-én az uralkodó nevében István nádor BATTHYÁNY Lajost kormányalakítással bízta meg. Győzött a forradalom.

Az Áprilisi törvények

A pozsonyi országgyűlésen két hét alatt lerakták az új, polgári Magyarország alapjait. A törvényeket V. Ferdinánd király április 11-én aláírásával szentesítette. A törvények kimondták a jobbágyfelszabadítást, a közteherviselést, az alsótáblán a népképviseletet, Magyarország egyesítését Erdéllyel, a sajtószabadságot és a független, azaz az országgyűlésnek és nem az uralkodónak felelős kormány felállítását.

Az első nehézségek

A kormány legfőbb feladatának a rend és a béke megőrzését tekintette. Hozzá kellett kezdeni a hadsereg szervezéséhez és elő kellett készíteni a népképviseleti választásokat. A nyár folyamán azonban jelentkeztek az első nehézségek. A parasztság elégedetlen volt, mert megtörtént ugyan a jobbágyfelszabadítás, de a földosztás elmaradt. A forradalomtól a nemzetiségiek azt várták, hogy nemzetiségi jogaik bővülnek, de ez is váratott magára. Emiatt fokozatosan elfordultak a forradalomtól és Bécstől várták problémáik megoldását. Ebben a hangulatban rendezték meg június végén a népképviseleti választásokat, mely a kormánypárti liberális nemesség győzelmét hozta. Július  5-én nyílt meg az új országgyűlés, amire a honvédelem megszervezésének feladata hárult. Itt tartotta KOSSUTH híres beszédét, amiben 200 ezer újonc és az ehhez szükséges 42 millió Ft megszavazását kérte, amit az országgyűlés megadott.

   

Az 1848-as forradalom Videótanár youtube