Vasárnap, 17.12.2017, 7.47 PM
Honlap-menü
Kalendárium
«  December 2017  »
HKSzeCsPSzoV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Statistics

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Létrejöttem
Archívum
BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com

Az ókori Egyiptom

Az ókori Egyiptom mítoszai

A világ teremtéséről és az istenek életéről a mítoszok szólnak.

Az univerzum teremtése

Az egyiptomiak hite szerint kezdetben az univerzumot a káosz sötét vizei töltötték be. Ré-Atum, az első isten a vízből tűnt elő, ahogyan Egyiptom földje mutatkozik meg minden évben a Nílus áradásai közt. Ré-Atum köpött egyet, és a köpetből lett Su (levegő) és Tefnut (nedvesség). A világot ők teremtették, mikor életet adtak két gyermeküknek: Nutnak (ég) és Gebnek (Föld). Az embereket akkor teremtette Ré-Atum, mikor Su és Tefnut kóborlásaik során eltévedtek a sötét pusztaságban. Ré-Atum elküldte a szemét hogy fellelje őket, és a megtalálásukkor hullajtott örömkönnyeiből lettek az emberek.

Ozirisz-mítoszok

1. Ozirisz Nut és Geb fia, valamint Egyiptom királya volt. A testvére, Széth képviselte a gonoszat a világegyetemben. Megölte Oziriszt, így ő lett az uralkodó, majd Ozirisz testét darabokra szabdalta. Ízisznek sikerült a legtöbb részt fellelnie és megmentenie, majd eltemette férjét. Széth kikiáltotta magát királynak, de Ozirisz fia, Hórusz kihívta maga ellen. Széth veszített, és száműzték a sivatagba, ahol a szörnyű viharok istene lett. Anubisz mumifikálta Oziriszt, aki a holtak birodalmának, a fia, Hórusz pedig az élők világának az uralkodója lett. A fáraókat Hórusz leszármazottainak tekintik.

2. Egy másik változat szerint Széth készített egy ládát, amelybe csak Ozirisz férhetett bele, majd meghívta őt egy ünnepségre. Széth fogadást ajánlott, hogy senki sem tölti ki pontosan a ládát. Ozirisz volt az utolsó aki megpróbálta, de még mielőtt megtette, Széth megkérte hogy tarthassa addig a koronáját. Ozirisz belelegyezett, és belelépett a ládába. Ahogy lefeküdt, Széth rácsapta a fedelet és a koronát a saját fejére illesztette, a ládát pedig vízre bocsátotta a Níluson. Ízisz addig nem szerzett tudomást a férje haláláról, míg a szél meg nem súgta neki. Ekkor a fiát biztonságos helyre vitte, és egy varázslattal biztosította, hogy senki ne találhasson rá. Miközben a férjét kereste, egy gyermek elmondta neki, hogy egy láda vetődött a Nílus partjára, és egy fa nőtt ki belőle. A fa olyan egyenes volt, hogy a király oszlopot faragtatott belőle. Ízisz elment a királyhoz, és kérte, hogy adják oda neki a férje holttestét, amit meg is kapott. Az alvilág istene ekkor azt mondta neki, hogy Ozirisz ismét király lesz, de ezúttal az alvilágé. Forrás

3. Ozirisz feltámadása. Széth értesült Ízisz utazásáról és csakhamar tudomására jutott az is, hogy bátyja holtteste visszaérkezett Egyiptom földjére. Féltékenysége és gyűlölete újra felébredt, a halott Ozirisz jelenlétét sem bírta elviselni. Vad elszántsággal fogott a koporsó felkutatásához, de bűnös igyekezete eredménytelen maradt. Végül a véletlen sietett segítségére. Egy alkalommal a Nílus mentén vadászgatott. Nyila elől egy popmás tigris a nádasba menekült, s ő üldözőbe vette. Késő estig törtetett a vad nyomában, s már alig tapogatózott a sötétben, amikor a felhők közül hirtelen előbújt a hold és felcsillantott előtte valamilyen fémes tárgyat. Közelebb lépve Széth megpillantotta az ismerős ládát.

Ízisz e nádas szigetre rejtette urának féltett testét. Nut fiát vak düh kerítette hatalmába, nekiesett a koporsónak, felfeszítette fedelét és Ozirisz holttestét tizennégy darabra vágta; s hogy soha senki nyomára ne bukkanjon - a darabokat szétszórta a Nílus vizében, a mocsárban és a távoli földeken. Amint Ízisz meghallotta Széth újabb galád tettének hírét, ismét gyászruhát öltött, mintha csak most vesztette volna el imádott urát. Segítségül hívta húgát, Nephtüszt és az magával hozta sakálfejű fiát, Anubiszt is. Együtt indultak el a jóságos istenkirály szétszórt maradványainak megkeresésére. Olyan nagy kitartással és elszántsággal kutatták át a vidéket, hogy végül egy kivételével minden darabját összeszedték. Csak Ozirisz nemzőszerve hiányzott, az a Nílusban maradt, egy mohó hal elnyelte. Ízisz végtelen türelemmel illesztette egymáshoz hitvese testének darabkáit, s az elveszett részecske helyére újat alkotott. Midőn Ozirisz újra előtte feküdt, behintette varázsos erejű folyadékkal, majd bűvös igéket mormolt, s íme a nagy király ismét életre kélt. Ízisz gyengéd szerelemmel borult Ozirisz testére, vele töltötte az éjszakát és nemsokára fia született, Hórusz, a dicső napgyermek. Ozirisz azonban nem maradhatott tovább az élők birodalmában. Csak azért támadt fel rövid időre, hogy halhatatlan utódjának életet adjon. Távoznia kellett a holtak országába, de az istenek nem feledkeztek meg jóságáról és igazságosságáról. Őt tették meg a holtak birodalmának, Amentinek a fejedelmévé, az eltávozottak lelkének igazságos bírájává.

Ízisz illő sírhelyet készített a tetemnek. Nepthüsz és Anubisz bebalzsamozták, vászonszalagokba csavarták, hogy a test megtisztultan induljon túlvilági útjára. Forrás

4. Hórusz és Széth harca. Ízisz, miután ismét eltemette férjét, a Nílus deltájának rejtett zugába vonult, hogy születendő gyermekét elrejtse gonosz nagybátyjának bosszúja elől. Áthatolhatatlan mocsaraktól védett szigeten szülte meg Ozirisz örökösét. A gyermeket felnövekedéséig varázstudományával óvta a gyilkos mesterkedések ellen. Amikor Hórusz erőteljes ifjúvá serdült, az alsó világ fejedelme, Ozirisz meglátogatta. Felszólította, álljon véres bosszút a rajta és anyján elkövetett gaztettekért, foglalja el Alsó és Felső Egyiptom trónusát, hogy az igazság diadalmaskodjék a gonosz felett. Hórusz szövetségeseket keresett. Nepthüsz, Széth felesége meggyűlölte urát bűnei miatt és fiával, Anubisszal együtt nyomban Hórusz pártjára állt. Nagy sereget toboroztak és harcba indultak a sötétség ellen. Széth nem tért ki a küzdelem elől, mert azt gondolta, hogy ha Ozirisz utódját is megsemmisíti, háboríthatatlanul birtokolhatja a két birodalom királyi székét. De az ádáz küzdelemben az istenek Hórusz mellé álltak és sikerült legyőznie Széth seregét. Hórusz üldözőbe vette Széthet és elkezdődött a két isten vad párviadala. Széth kitépte Hórusz szemét, Ozirisz fia viszont lemetszette Széth férfiasságát, melynek elvesztésével Széth örökre lemondhatott a földi uralkodás reményéről. Hórusz a kitépett szemét a mindenség urának, Rének ajánlotta fel. Ré felvitte a mennyboltra és megalkotta vele a napkorongot. Amíg Hórusz bölcsen és igazságosan uralkodott itt alant, szeme életadóan sugárzott a magasból az élőkre.

 

Nap és Hold mítoszok

A Nap istenség Ré. Az egyik mítosz szerint a Napot Khepra a kozmikus szkarabeusz bogár tologatja fel lábaival a látóhatár fölé. A Nap ereje a mítosz szerint attól növekedett, hogy Ré a bárkájával a középső mennyekbe evezett, majd Atonná (napisten) változik. Az ereszkedő Napnál Ré a horizont alá kerülve a szellemek világában Atummá (a teremtés és a teljesség ura, a legfelsőbb isten téren és időn kívül) változott.

Ré, a Napisten sem volt túl boldog, hogy éjszakánként a horizont alá kell merülnie, és fényét a másik világba kell vinnie, ezért megbízta a legbölcsebb istenséget, Thot istent, azzal, hogy éjszaka legyen ő a Hold ura, és halványabb fényével, mégiscsak világítsa be az éjjeli égboltot.

Ré, a Nap, egy lótuszvirágból emelkedett ki, hogy első sugaraival életet teremtsen a Földön. Az első élőlény egy benu madár volt (főnixként), majd Ré megteremtette a levegőt (Su) és a vizet (Tefnut) is. Su és Tefnu egymásba is szerettek, majd két gyermekük született, Geb és Nut. A testvérpár szintén egymásba szeretett, amit az apa, Su nem nézett jó szemmel, ezért elkülönítette őket. Geb lett a föld istene, Nut az égbolté, és kettőjük között az apa, Su levegőként választotta el őket egymástól. Az éjszakai égbolt csillagai Nut istennő ruháját díszítették.

Később Nutnak négy gyermeke született: Ozírisz, Ízisz, Széth és Nephthüsz.

Amikor Egyiptom ura, Amon-Ré már megöregedett és meggyengült, a legidősebb és legbölcsebb isten Thot azt javasolta neki, hogy vonuljon vissza, de Ré ellenkezett. Thot egyszer azt jósolta neki, hogy Nut az égbolt istennője négy gyermeket fog szülni és az első gyermeke Ré pozíciójába fog kerülni, aki Egyiptom következő uralkodója lesz. Ré viszont megesküdött arra, hogy ez bizony nem fog bekövetkezni, mert nem engedi Nut gyermekáldását sem nappal, sem éjszaka, semelyik hónapban. Thot végül ravasz tervet eszelt ki.

Forrás

Ozirisz és Ízisz

Az ég istennője, Nut egykor Ré szerelmese volt. Nut hosszú ideig hűségesen kitartott a mindenség ura mellett, míg egy napon a föld istene, Geb gyengéd szerelemmel nem közeledett hozzá. Az égi Nut karjába zárta a földet. Nemsokára méhében hordta szerelmük gyümölcsét. Ám Ré, a napisten felfedte a titokot és rettentő haragjában iszonyú átokkal sújtotta a hűtlen asszonyt. Abban az időben az év 360 napból állt. Ré megtiltotta Nutnak, hogy a 360 nap bármelyikén világra hozza a gyermekét. Nut kétségbeesésében az istenek szószólójához, a holtak lelkének vezetőjéhez, Thot istenhez fordult, hiszen korábban Thot gyengédségének számtalan jelével halmozta el. Thot sokáig gondolkodott, mitévő legyen, mert tudta, hogy Ré szaván sem égi, sem földi hatalom nem változtathat. A napisten az év minden napján bejárta útját és semmi sem maradt rejtve előle. Parancsának mindenki engedelmeskedik, hiszen ő az égiek és a földiek mindenható ura. Thot végül ravasz tervet eszelt ki. Egy ízben a Holddal kockázott és játékát szerencse kísérte. Elnyerte a holdtól mindennapi fényének hetvenedrészét, s az így nyert fénnyel öt új napot alkotott, amelyeket hozzátett az esztendő háromszázhatvan napjához. Ezt az öt napot nem sújtotta Ré átka és Nut ekkor évről évre új gyermeknek adott életet. Az első évben megszülte Oziriszt, a következőben Széthet, majd egymás után Íziszt és Nephtüszt. Azóta halványabb a Hold fénye a Napénál.
Amikor Nut első fia, Ozirisz megszületett, messze zengő hang hirdette a világnak: - Megszületett a föld ura, a jóságos és hatalmas Ozirisz király!

Múlt az idő. Ozirisz feleségül vette húgát, Íziszt, öccse, Széth pedig legfiatalabb húgukkal, Nephtüsszel lépett frigyre. A föld istene, Geb fiának, Ozirisz Alsó- és Felső-Egyiptomot adta örökül. Ozirisz elfoglalta a két birodalom trónusát és hatalmas, bölcs uralkodó vált belőle, hasonlóan a fényt árasztó naphoz, mely élettel ajándékozza meg a földet. Ozirisz megszilárdította országában az igazságot, bátorságát rettegte az ellenség. Birodalma határait messze kiterjesztette, uralkodása békét és jólétet teremtett. Az embereket megtanította az istenek tiszteletére. Bevezette a földművelést, a tűz használatát. Egyiptom lakói tőle tanulták az első énekeket, a zenét, a művészeteket, megismertette a házasság intézményét és megszüntette a nép vad szokásait. Ozirisz szavának nem csupán az emberek, hanem az istenek is híven engedelmeskedtek. Széth egyre féltékenyebben nézte testvére növekvő hatalmát, de semmit nem tehetett ellene, mert Ízisz eszével és bűvös erejével őrködött férje biztonságán. Forrás

(Ozirisz bírósága a másvilágon. Rajz a Holtak könyvéből. A halott férfi Hunefer, akit Anubisz vezet a bíróság elé. A következő jelenet Hunefer szívének megmérettetése Maat, az igazság istennője előtt, Thot pedig feljegyzi az eredményeket. Hunefer átment a megmérettetésen és Hórusz odavezeti Ozirisz elé, aki a trónján ül, mögötte Ízisz és Nephtüsz állnak. Forrás)

Elveszett istenek - ókori Egyiptom (videó) LINK

Az ókori Egyiptom története (PPS) LINK