Barangoljunk Dercenben!

Barangolásunkat először is kezdjük azzal, hogy beazonosítjuk a helyet, hol is vagyunk a földgömbön. Dercen Ukrajna, azon belül Kárpátalja egyik magyarlakta települése a munkácsi járásban. A járási központtól kb. 20 percnyi autóútra déli irányba. Ahogy közeledünk, a főútról már jól látszik a falu határában lévő Kerek-hegy. Szomszédos települések: Fornos, Gát és Alsó-Kerepec. Jelenleg (2013-ban) közel 2800 lakosa  van.

Induljunk a falunk szempontjából fontos történelmi kezdetektől. A falu története a honfoglalás koráig nyúlik vissza, amikor is a honfoglalók egy tűzjelző őrhelyet létesítettek a hegytetőn.  Tehát az adatok és régészeti leletek alapján el lehet mondani azt, hogy a falu keletkezése a IX. sz. 896-900-as éveire tehető /Etnografia-1981.2-3.sz.XCII.évf.478.o./. az 1960-as évektől a Balocán és a téglagyár mögötti dombterületen végzett ásatások során Kr.e. IV-III. századkori kisebb települést tártak fel. Később ukrán archeológusok azt állapították meg, hogy a területen "szláv" típusú falu volt.

Neve a dercevirág, vagy magasabb szárú, lilás virágzatú deréce elnevezésű növénytől eredeztethető. Ez jellegzetes növénye volt egykor a Szernye-mocsár északi partján lévő agyagos területnek. Így hát a Dercen, Derczén, Derczény megnevezés a dercés helyen, földön elterülő települést jelöli. A később ide települt jómódú Dercsényi család pedig felvette a falu nevét. Bár az idősebbek szerint mindez pontosan fordítva történhetett.

Az első írásos emlékek a falut Dersynumként nevezi meg 1067-től /M.O.L.,D1. 4138 sz.f./. Egy 1321-es okirat Derczen néven említi. Fejedelmi és királyi birtokok részét képezte. Lakosai halászattal rákászattal, állattenyésztéssel, földműveléssel, szőlészettel foglalkoztak. Az 1200-as évek okiratai viszonylag magas számú népességet hangsúlyoznak /Lehoczky Tivadar-Bereg vármegye monográfiája I-III.k.316.o./. Az 1333-tól datált pápai adótized adatai szerint nagy jövedelmű település. Sajnos zsuptetős vályogházai és a hegytetőn épített fatemplomok többször is leégtek (XIII-XV.sz.).

A protestantizmus viszonylag korán érintette meg a községet. A református vallás Kálmáncsehi Sánta Márton lelkész hittérítő tevékenysége révén alakult ki Dercenben. A falu református anyakönyve viszont csak 1770-től mondható viszonylagosan folyamatosnak. A falu lakói 1810-ben kezdhettek hozzá a mai napig fennálló kőtemplom építéséhez.

A legutóbbi szentelést pedig 2012 őszén tartották, a templom (6 éven keresztül tartó) tatarozásának befejezése után.

(A kép a tatarozás idején készült.)

Az 1792-ben a községet Johan Weiss bécsi orvostudós királyi adományként kapta meg I. Ferenctől. Miután beiktatták földbirtokosi jogaiba, felvette a faluról a Dercsényi János nevet. Felesége Kazinczy Julia, Kazinczy Ferenc nővére. Fiai István és László huszártisztekként vettek részt az 1848/49-es szabadságharcban a Habsburg-ház ellen. Kortárs vélemények szerint Dercsényi János jeles embernek számított. 1799-től a decima adónemet nem a derceni nép állotta, hanem a Dercsényi család.

(Az egykor fennálló sírbolt.)

Ugorjunk előre az időben. Az első világháborúban életüket vesztő dercenieknek hősi obeliszk állít emléket a temetőben.

Trianon következtében községünk Csehszlovák fennhatóság alá került, majd 1938-ban ismét visszacsatolták az anyaországhoz. 1944-től szovjet hatalom, 1991-től pedig a független ukrán hatalmi viszonyok érvényesülnek a faluban.

A második világháború idején sok derceni hunyt el a fronton vagy a sztálini munkatáborokban. Neveiket a templom bejárata melletti emlékmű örökítette meg, melyet a KMKSZ helyi alapszervezete avatott fel.

A XX. század viszontagságai a falu természeti környezetét is megviselték. Az 1920-as években megkezdték a Szernye-mocsár lecsapolását a több és jobb minőségű termőtalajt művelhessenek meg, csakhogy 1933-ra rájöttek, hogy több a kár, mint a haszon /Fodor István-A Szernye-mocsár szörnyű sorsa, Kárpáti Igaz Szó 1988.I.27./. Így folytatták a munkálatokat, tovább károsítva a környezetet. Az itt élő embereknek a halászat és csíkászat helyett más megélhetés után kellett nézni. Ekkor került előtérbe az állattenyésztés /Gunda Béla-Kárpátalja tájai: Dercen/. A szovjethatalom idején a kolhozrendszer kihatott a falu fejlődésére. Az 1989-90-es évek rendszerváltozásai hatására növekedett a munkanélküliség, elszegényedés. A függetlenné váló Ukrajna magyar településeként nem volt egyszerű összeszednie magát. A lakosság lélekszáma is csökkent. A fejlődés nehézkesen indult újra, de mára el lehet mondani azt, hogy a falu lakosai minden helyzetben megállják a helyüket. Aktívan részt vesznek a  közösségi életben.

Falunk lakosai közül többen helyi vállalkozásba kezdtek. Egy tucat kis ábécé szolgálja ki az igényeket. Helyi farmergazdaságok is működnek.  A földeken és a kertben (ahogyan mi nevezzük „melegházban”) megtermelt portékát pedig a munkácsi piacon értékesítik.

Falunk életének bemutatása szempontjából meg kell említenem még, hogy a Megbékélés a Közös Európáért jelszóval központi katonatemetőt létesítettek a hegytetőn (alapkőletétel: 2009 májusa). A 25 m magas kereszt és az emlékpark jelöli a II. világháborúban elhunyt katonák és munkaszolgálatosok végső kegyeleti nyughelyét.

(A hegyen talált régi sírkövek.)

Községünkben óvoda és magyar tannyelvű középiskola működik.

Református templomunk a falu közepén található. A temető pedig a falu határában. A fejfákra a hagyomány szerint verseket vésnek az elkészítéskor.

A kultúrház kb. 400 férőhelyes. Népszerű a nagy múltú „Gyöngyösbokréta” népi együttes. A kultúrházban jelenleg is működik a falusi könyvtár és zeneiskola.

Falunk rendelőjéhez a szomszédos falvak is hozzátartoznak.

Községünk tanácsa helyben van.

A faluban posta,  

gyógyszertár, étterem, pékség, autójavító műhely, asztalos cég, önkéntes tűzoltóság és diakóniai szeretetszolgálat is működik. 

Remélem ezzel a rövid barangolással hozzájárultam szülőfalum megismertetéséhez, és kedvet csináltam egy igazi derceni kiránduláshoz.

Szeretettel várunk minden kedves látogatót! 

Bakos Ilona

(A szerkesztésben nagy segítségemre volt

 Darcsi Karolina, történelem szakos főiskolai tanár

hasonló témájú munkája. Köszönet érte!)

Bemutató a faluról