Kedd, 27.09.2022, 10.57 PM
Honlap-menü
Kalendárium
«  Szeptember 2022  »
HKSzeCsPSzoV
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930
Statistics

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Létrejöttem
Archívum
BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com BannerFans.com

Nemzetiségi kérdés a reformkori Magyarországon. Magyarország a forradalom előcsarnokában

1. Magyarország etnikai viszonyai a XIX. sz. első felében

A magyarság saját hazájában kisebbségbe került a török kiűzése után.

Magyarok összefüggő nagy tömbben helyezkedtek el a Kárpát – medence középső részén.

A magyar nemzeti kultúrával egy időben bontakozott ki Magyarországon a német, román, horvát, szerb, szlovák nemzetiségek kultúrája is.

A nemzetiségek számára a kultúrájuk fejlesztése fontos politikai tevékenységet is jelentett => első lépése az önálló nemzetté válásnak. Ez pedig nehéz helyzetbe hozta a magyar reformmozgalom nemesi vezetőit.

2. A nemzet újraértelmezése

Korábban a felfogás az volt, hogy a magyar nemesi nemzet tagja volt minden kiváltságos, függetlenül attól, milyen nyelven beszélt. A jobbágyok nem tartoztak a nemesi nemzethez.

Nyugat-Európában a nemzetet államnemzet jelentette. Közép- és K-Eu-ban viszont 1-1 államkeretben több nép is élt, az államhatárok többfelé osztották ugyanazon nemzetet.

3. A magyar államnyelv

nemzeti ébredés = a magyar nyelv jogainak kiterjesztése

1844 – Magyarországon államnyelv lett a magyar.

A magyar polgári nemzetté válás a polgári szabadságjogokat mindenkinek ki akarta vívni nyelvre és nemzetiségre való tekintet nélkül.

 

Magyarország a forradalom előcsarnokában

1. Metternich új taktikája. Adminisztrátori rendszer

Metternich a megfélemlítés helyett megvesztegetést alkalmaz, igyekszik megosztani az ellenzéket mérsékelt reformok meghirdetésével → a végrehajtást gr. APPONYI Györgyre bízza. A megyei főispánok mellé adminisztrátorokat ültet → ezek igyekeztek megtörni a megyéket. Mindez azonban közelebb hozta egymáshoz a mérsékelt és radikálisabb reformereket.

Az adminisztrátori rendszer sikerei után az udvarbarát erők megalakították a Konzervatív Pártot (1846).

A reformok híveinek nem volt szervezett pártja.  A reformok mértékének és ütemének kérdésében is megoszlottak a vélemények. Kossuth programját a reformerek balszárnya vallotta magáénak. A középbirtokosok egy része még mindig nem akarta a nem nemeseket bevonnia a politikai küzdelembe.

  • 1846- Konzervatív Párt
  • 1847- Ellenzéki Párt
  • fenntartani az ősiség törvényét
  • fenntartani a nemesi előjogokat
  • nem kell közteherviselés

         Támogatójuk az udvar.

         Ellenzéki Nyilatkozat a programjuk:

  • ősiség eltörlése
  • közteherviselés
  • kötelező örökváltság
  • választójog kiterjesztése

POLITIKAI IRÁNYVONALAK

Nemesi rendi ellenzék

  • a rendi alkotmány bírálata
  • mérsékelt reformok
  • a megyei rendszer felhasználása a reformokhoz
  • közjogi kérdésekben meg kell egyezni Béccsel
  • liberalizmus nemzeti törekvésekkel párosul:
    • Mo önállósága, nem elszakadása a birodalomtól
    • nemzeti egység megteremtése
    • magyar államnyelv követelése
    • magyar ogy-nek felelős kormány követelése
  • érdekegyesítési politika (nem a nemesi kiváltság eltörlése, hanem a jogkiterjesztés elve alapján)
  • képviselői: KOSSUTH Lajos, DEÁK Ferenc, KÖLCSEY Ferenc, gr. BATTHYÁNY Lajos

Konzervatívok – gr. DESSEWFFY József – célja az ország gazdasági függetlenségének megteremtése

  • fontolva haladók csoportja
  • javaslatuk az adminisztrátori rendszer bevezetése a megyéknél
  • hitelbank alapítása
  • önkéntes örökváltság támogatása
  • képviselői: DESSEWFFY Aurél,  gr. APPONYI György

Centralisták – népképviseleti, parlamentáris rendszer bevezetése

  • a megyei rendszer bírálata, helyette központi kormányzati szervek kiépítése (a parlamentnek felelős kormánnyal és a szabad községekre épülő helyi önkormányzatokkal)
  • az angol példa az etalon számukra
  • büntetőjogi reform
  • a feudális hagyományokkal rendelkező Magyarországon nem találnak tömegtámogatásra
  • képviselői: SZALAY László, EÖTVÖS József  (A falu jegyzője), TREFORT Ágoston

Fiatal Magyarország  /Pilvax Kör/  – a forradalom előhírnökei; radikálisok, fiatal értelmiségek

  • republikánus nézetek
  • a reformokkal haladást kevésnek és lassúnak tartják
  • képviselői: PETŐFI Sándor, IRINYI József, VASVÁRI Pál,

(TÁNCSICS Mihály – radikális parasztmozgalom)

TÁNCSICS Mihály, a jobbágyság szószólója → a jobbágyfelszabadításért harcolt: váltság nélkül kell eltörölni a robotot és a dézsmát, meg kell szüntetni a nemesi kiváltságot, választójog kell a parasztságnak;

1847-ben bebörtönözték.

Az utolsó rendi országgyűlés (1847-1848)

Kossuthot Pest megye követévé választották. Az országgyűlésen a maradiak elutasították javaslatait: közteherviselés, jobbágyfelszabadítás.

Március 1. – a párizsi forradalom híre elér Pozsonyba

Március 2. – Kossuth összefoglaló beszéde az országgyűlésen:

  • kéri a visszautasított reformjavaslat elfogadását
  • +hozzanak létre az országgyűlésnek felelős magyar kormányt
  • +alkotmány kell a birodalom valamennyi népe számára

↓↓

Március 13. – Bécsben kitört a forradalom (METTERNICH menekül)