Nyugat-Európa országai

Az európai egységfolyamat

Az egységes Európa kezdetei

Az egységes Európa megteremtésének terve már a két világháború között is felvetődött. Megvalósítására azonban a nagy gazdasági válság, majd a második világháború miatt nem volt esély. Később pedig a hidegháború osztotta ketté a földrész országait. Emiatt csak Nyugat-Európában indult meg az integráció, azaz az egyesülés folyamata.

A világban zajló gazdasági verseny és a Szovjetuniótól való félelem egyre inkább megkövetelte az összefogást, egy közös piac létrehozását. Az ötvenes évek elején hat állam részvételével megalakult az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió), amely Nyugat-Európa legnagyobb iparvidékének jobb kihasználására jött létre. Ez a terület nagyrészt Franciaországhoz és az NSZK-hoz tartozott. A két ország közötti évszázados ellenségeskedést hamarosan az együttműködés váltotta fel. A megbékélés folyamatában Adenauer nyugatnémet kancellár szerzett jelentős érdemeket.

A gazdasági integrációt 1957-ben a római szerződések aláírásával mélyítették el. A Montánunió 6 országa létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget (EGK). A tagállamok az egymás közötti kereskedelemben eltörölték a vámokat. De nem csak az áru mozoghatott szabadon, hanem a tőke és a munkaerő is. Újabb fontos lépés volt, amikor néhány évvel később az EGK  /az EU elődje/  és a Montánunió vezető szerveit összevonták, s létrejött az Európai Közösség (EK).

Bővítés és az integráció elmélyítése

A tagállamok hosszas vitákat folytattak az EK jövőjéről. Egyes országok a bővítés hívei voltak, mások pedig az integráció elmélyítését tartották fontosabbnak. Eleinte inkább a bővítés valósult meg. 1973-ban újabb három ország, köztük Nagy-Britannia csatlakozott a Közösséghez. Az 1980-as években pedig három dél-európai országgal bővült a szervezet.

Később jelentős előrelépés történt az integráció területén is. A tagok elhatározták, hogy közös pénzt hoznak létre. Fokozatosan egységesítették vám-, adó- és (ami a legfontosabb) jogrendszerüket. Megindult a tagállamok külpolitikájának összehangolása is.

Az Európai Unió

Az EK egységesülésének jeleként a szervezet neve 1993-ban Európai Unióra (EU) változott. A közös pénz pedig 2002-ben jelent meg euró néven. Az euró azonban nem vált mindegyik ország hivatalos pénzévé. Bevezetése egyrészt nem kötelező, másrészt szigorú gazdasági feltételek teljesítéséhez kötött. A gazdasági együttműködés kiépítése a közös pénz létrejöttével lényegében lezárult.

Időközben felgyorsult a politikai integráció folyamata is. A tagállamok közötti határok elvesztették jelentőségüket. Útlevél nélkül lehet átlépni egyik tagállamból a másikba, a külső határokon pedig közös határvédelmi rendszer épült ki.

A bővítés folyamata sem torpant meg. Az Unióvá alakulás óta három alkalommal vettek fel újabb tagokat. A legnagyobb bővítésre 2004-ben került sor. Ekkor tíz állam csatlakozott egyszerre, köztük Magyarország is. Ezzel jelentős előrelépés történt az egységes Európa létrehozásának irányába. Az új tagok nagy része olyan közép-európai ország, amely korábban a szovjet táborba tartozott.
A hat alapító ország vasipari együttműködése tehát előbb átfogó gazdasági összefogássá, majd fokozatosan szinte a kontinens egészére kiterjedő politikai integrációvá alakult át.

Az Unió működése

Az Európai Unió törvényhozó szerve az Európai Parlament. Ennek tagjait az egyes tagországokban választják öt évre. A parlamentben és az EU többi szervében is hivatalos nyelvként használható az összes tagállam nyelve.

Az EU „kormánya” az Európai Bizottság. Annyi tagból áll, ahány tagállam van. Tagjait nem minisztereknek, hanem biztosoknak nevezik. Minden ország egy biztost ad. A Bizottságot mindig ötévente, az Európai Parlament megválasztása után alakítják újjá. Az Uniónak soros elnöke is van. Ez azt jelenti, hogy félévente más és más ország tölti be ezt a posztot, s ennek az országnak a miniszterelnöke látja el a közös „államfői” feladatokat.

Az Európai Tanács /az Európai Közösség, majd az EU csúcskonferenciája/ a tagállamok állam- és kormányfőinek, illetve külügyminisztereinek részvételével félévente ül össze. Az Unió jövőbeni sorsát meghatározó főbb kérdések az Európai Tanács ülésein dőlnek el.

Európa fővárosává mind inkább Brüsszel válik. Itt ülésezik a Bizottság, illetve részben az Európai Parlament is. A másik központ Strasbourg, ahol ugyancsak tartanak parlamenti üléseket, de itt működik az EU bírósága is. A pénzügyi központ Frankfurt: itt található az Európai Központi Bank.

Forrás mozaweb.hu