szocializmus

1. Történelmi: Politikai rendszer; gazdasági és társadalmi rendszer, amelyben az egyének helyett az állam ellenőrzi a javak megtermelését és elosztását. Hangoztatott célja a társadalmi egyenlőség megvalósítása érdekében a javak egyenlő elosztása; a kizsákmányolás, a munkások elnyomásának megszüntetése. Alapvető elveit a marxizmus adja. A vallást és az emberi jogokat a „társadalom egészének érdekei” miatt korlátozza. A társadalom vezetője a kommunista párt, élén a párt főtitkárával. A párt vezette társadalom célja a kommunizmus megteremtése.

A szocializmus 1917 után a Szovjetunióban, Magyarországon pedig a II. világháború után valósult meg. A szocializmusra jellemző volt a 3 és 5 éves terv, amelyek nem vették figyelembe az adott ország adottságait. A szocializmus megvalósította a termelőeszközök államosítását.

2. Történelmi: Politikai, gazdasági nézet, amelynek célja a kapitalizmus vagy a társadalmi igazságtalanságok elleni küzdelem, és az emberiség boldogabb jövőjét biztosító, új társadalmi rend megvalósítására irányuló törekvés.

A szocializmus régi elképzeléseit utópikus szocializmusnak is nevezik a történelemben. A szocializmus újrafogalmazása ma is időszerű lehet, érzékelve korunk társadalmi, gazdasági válságát.

kommunizmus

1. Politika, közgazdaságtan: Politikai rendszer; elméleti gazdasági és társadalmi rendszer, amelyben nincsenek társadalmi osztályok. Minden tulajdon, termelési eszköz az egyetlen személy vezetése alatt álló párt vezette állam tulajdonában és közvetlen irányítása alatt áll. Az emberi jogok felett áll a közösség szükséglete, amit a párt vezetője határoz meg. Alapelve: „mindenkitől képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint”.

A kommunizmusban nem lehet senkinek tulajdona. A kommunizmusban minden ember mesterségesen egyenlő.

2. Politika: Egy tökéletesnek képzelt társadalmi forma, gazdasági és politikai berendezkedés, amelyben nincsenek társadalmi osztályok, vagyoni rétegek. Az egyén teljesen azonosul az egész társadalom szolgálatának eszméjével, a társadalom tagjainak és a közösség egészének tökéletes törekvéseivel.

A kommunizmusban nem lehet az önérdekre hivatkozni és kizárólag azt érvényesíteni. A kommunizmust sokféleképpen képzelték el a különböző korokban.

3. Politika: Mozgalom, amely az állam teljes hatalmáért vagy a közjó teljes elvének megvalósításáért küzd (az 1-es vagy 2-es meghatározás).

A 19-20. századi munkásmozgalmat a kommunizmus részeként tekinti a történelem. A marxista-leninista elveket valló pártok részei a kommunizmusnak.

4. Korszak, amelyben megvalósult az állam teljes hatalma vagy közjó teljes elve (az 1-es vagy 2-es meghatározás).

A kommunizmus még nem jött el. Még nem tudjuk, milyen lenne a kommunizmus idején élni, bár a szocializmusról már vannak tapasztalatok.

5. Politika, történelmi, filozófia: A marxista–leninista elmélet, a kommunista társadalomért (1-es meghatározás) folytatott harc vezérfonala.

A kommunizmust a szocializmus ideje alatt egyetemi szinten oktatták. A kommunizmus áthatotta az akkori oktatási rendszert.

Hadi kommunizmus – (Történelem: kemény megszorításokon alapuló gazdaságpolitika, amelyet a szovjet kormány 1918-tól 1921-ig folytatott a orosz polgárháború idején).