Előzmény: a sztálini Szu
15. A sztálini korszak vége. A hruscsovi olvadás
A II. vh-ban a Szu hatalmas károkat szenvedett. Romokban hevertek városai, falvai, gyárai, stb.
Az újjáépítés forrásai:
Szu-ban nyugaton
*saját erőforrás *Marshall-segély
*jóvátétel elfogadása
Az újjáépítés modellje:
Szu-ban nyugaton
*nehézipar fejlesztése *valuta stabilizálás
*utak helyreállítása
*mezőgazdaság megújítása
*nehézipar modernizálása
A Szu-ban újjáépültek a gyárak, üzemek, de a mezőgazdaság alacsony szinten maradt, mint ahogy a lakossági életszinvonal is.
A társadalmi-politikai életben tovább folytatódtak az üldöztetések. Sztálin továbbra is az ellenséget látta mindenkiben. Harcot indítottak a kozmopoliták (nyugati világ művészetei iránt érdeklődők) ellen. Ezt a folyamatot nevezik- zsdanovizmusnak. A genetikusok elleni üldözést pedig - liszenkoizmusnak. Sztálin egész népcsoportokat telepíttetett ki Szibériába, Közép-Ázsiba, Kazahsztánba.
Sztálin halála után harc indult a hatalomért. Legnagyobb befolyást Berija belügyminiszter szerzett, akit hamarosan kivégeztek. A hatalmat 1953 őszén Nyikita Hruscsov szerezte meg. Az SZKP XX. kongresszusán (1956 februárja) az első titkár beszélt a Sztálin és környezete által elkövetett visszaélésekről, bűncselekményekről. Kezdetét vette a desztalinizáció folyamata: szakítás a sztálini politika megnyilvánulásaival, a személyi kultusz kritizálása. A desztalinizáció 3 szakasza: amnesztia; Sztálin nevének ritka hangoztatása; szobrainak eltüntetése; nevét viselő intézmények, helyek átnevezése. Tudományos sikerek is jellemzik az időszakot (1961.ápr.12. Jurij Gagarin körülrepülte a Földet) és viszonylag szabadabbon jelenhettek meg a 'hatvanasok' művei. A desztalinizáció következetlen maradt, csak Sztálin személyére korlátozódott, nem pedig az általa létrehozott rendszerre. Hrucsov egész korszakát olvadásként emlegetik, mert "friss fuvallatot hozott a sztálinizmus fagyos éjszakája után"-írta Ilja Ehrenburg 1955-ben.
Sztálin személyi kultuszáról videó itt
16. A brezsnyevi pangás évei. A peresztrojkától a Szovjetunió felbomlásáig
1. Az ország társadalmi-politikai élete
• A Hruscsov-korszak utolsó éveire (1962-64) az országban eluralkodott a fejetlenség, belső feszültség, romlott a közellátás.
• 1964.X.14-én Leonyid Brezsnyevet választották az SZKP KB első titkárává. A stratégiailag fontos beosztásokba saját embereit állította. Az 1970-es évekre kialakult Brezsnyev személyi kultusza.
2. A disszidens mozgalom
• Az 1960-1970-es években jelentkezett, a szovjet rendszerrel szemben megnyilvánuló szellemi, intellektuális és erkölcsi ellenállási forma.
3. Mihail Gorbacsov hatalomra kerülése. A peresztrojka
• 1985 márciusában az SZKP első embere Mihail Gorbacsov lett.
• Mélyreható változások kezdődtek, melyek peresztrojka (átépítés) néven kerültek be a Szu történetébe.
• A peresztrojka idején vált ismertté a glasznoszty (nyíltság):
-szabad információáramlás
-sajtószabadság
-cenzúra eltörlése
• Az új politikai gondolkodásnak köszönhetően véget ért a hidegháború. A Szu nyitottabbá vált a külföld számára.
5. Államcsíny-kísérlet. Az SZSZKSZ felbomlása 1991-ben
• Államcsíny-kísérletet hajtottak végre, megpróbálták megdönteni Gorbacsov hatalmát. Létrehozták a Rendkívüli Állapot Állami Bizottságát (GKCSP). (1991.aug.19.)
• A nép nem támogatta az államcsínyt, a puccsisták beszüntették tevékenységüket.
• 1991.VIII.23-IX.1. között több tagköztársaság jelenti be függetlenségét.
• 1991.XII.1. – UA-ban népszavazás döntött a függetlenedésről. Elnökké L. Kravcsukot választották.
• 1991. XII. 8-án kimondták a Szovjetunió felbomlását.
• Oo, UA és Belorusszia vezetői döntöttek a Független Államok Közösségének (FÁK) megalakulásáról. (1991.XII.21.)
• M. Gorbacsov a televízióban bejelenti lemondását - ezzel megszűnt a Szovjetunió 1991. XII. 25-én.
Az alábbi linken egy videót találsz, melyben rövid részletet láthatsz Richard Nixon amerikai elnök és Leonyid Brezsnyev szovjet vezető találkozásáról. A helyszín Moszkva, 1974.
17.Oroszország és a posztszovjet független államok a XX.-XXI. sz. fordulóján
1. Oroszország áttérése a piacgazdálkodásra
Oo a szovjet köztársaságok közül először mondta ki állami szuverenitását (1991.jún.22.), választott magának elnököt (Borisz Jelcin) és tért át a piacgazdálkodásra.
* Felszámolták az árképzés állami felügyeletét.
* Az árak sokszorosukra nőttek, a lakosság elvesztette megtakarításait, csökkent az életszínvonal.
* Fizetési válság keletkezett a népgazdaságban.
* Elértéktelenedett a pénz.
* Vállalatok, üzemek, sőt gazdasági ágazatok mentek tönkre.
* MUNKANÉLKÜLISÉG
* 1994.júl.1.-megkezdődött a privatizáció, magánvállalatok jöttek létre, fejlesztve a népgazdasági termelést.
2. Oroszország külpolitikája
1999.dec.1-én Borisz Jelcin visszavonult a hatalomból. Az Orosz Föderáció 2. elnöke Vlagyimir Putyin lett.
Gyökeres változások:
* közigazgatási reform
* erősödő központi hatalom
* felszámolták a szeparatizmust (a területek elszakadási törekvése, pl. Csecsenföld)
* adóreform
A nemzetközi életben a Szu örököse. Tagja a Biztonsági Tanácsnak (ENSZ) és a G8-nak. Stratégiai partnere a NATO-nak (ennek ellenére sem támogatja szomszédai NATO közeledését, nem akarja, hogy határai mentén amerikai rakétákat telepítsenek). Oo 3. elnöke Dmitrij Medvegyev (2008-2012). Oo 4. elnöke ismét Vlagyimir Putyin (2012-napjainkig).
3. Ukrán-orosz kapcsolatok
A Szu felbomlása után UA és Oo kapcsolata nem volt zökkenőmentes. Problémák:
* a Fekete-tengeri Flotta felosztása
* Krím és Szevasztopol állami hovatartozása
* gázháborúk
* Tuzla-félsziget
* megtiltották bizonyos ukrán áruk oroszországi exportját
4. Baltikum, Belorusszia, Moldova, Kaukázusontúl és Közép-Ázsia történelmi fejlődésének sajátosságai
Észto., Letto., és Litv. legfontosabb feladata volt, hogy gyorsan és minimális veszteséggel csatlakozzanak az európai piachoz. 2004-ben NATO és EU tagok lettek. Észto-ban 2011-ben bevezették az eurót. Belorusszia Oo felé orientálódott. A Közép-ázsiai országok látták el nyersanyaggal a fejlett központi régiók iparát. Kazahsztánban Nurszultan Nazarbajev jelentős lépéseket tett a piacgazdaság bevezetése irányába. A demokrácia megszilárdítása nem sikerült. Türkmenisztánnak is jók a fejlődési esélyei, mivel nagy kiterjedésű földgáz- és kőolajlelőhelyekkel rendelkezik. Kirgizisztánban a nép fellázadt és a tulipános forradalom után új kormány alakult, amely a megreformálta a gazdaságot és a politikát. Üzbegisztánban kitört zavargásokat Islam Karimov elfojtotta. Dinamikusan fejlődött Azerbajdzsán. Nehezebben alakult Grúzia és Örményország sorsa. Egyikük sem rendelkezik természeti kincsekkel. Mindkét állam területén háború dúl. A grúz-abház konfliktus még 1989-ben kezdődött. (Abházia Grúzia autonóm köztársasága volt, de 1992-ben kikiáltotta függetlenségét.) Eduard Shevarnadzenek köszönhetően sikerült fegyverszünetet kötni. 2003 végén Grúziában kirobbant a rózsák forradalma, Shevarnadze lemondott. Az elnök Mihail Saakashvili lett.
