|
Bohdan Hmelnickij1595 körül született ukrán kisnemesi
családban. Születési helye bizonytalan, de többen feltételezik, hogy Csihirin
mellől, a Szubotyiv tanyáról való. Csihirinben annak idején a helyi kozákság vezetőjévé
is megválasztotta. Apja halicsi katonatiszt, anyja valószínűleg egy kozák lánya
volt. Az első katonai akció, amelyben részt vett, az 1620. évi cecórai csata
volt, ahol elvesztette az apját, ő maga pedig török fogságba került. Fogsága
idején sajátította el a török és a tatár nyelvet, valamint ekkor ismerkedett
meg behatóbban a török politikával. A fogságból anyja váltotta ki 1622-ben. Az
1620-as években került a lajstromozott kozákság közé. Hmelnickij a tisztek azon
csoportjához tartozott, akik a Zaporizzsjai Szics és a Rzecz Pospolita közötti
megegyezést szorgalmazták, idővel azonban egyértelművé vált számára, hogy erre
nincsen reális esély. IV. Ulászló
lengyel király 1638. évi rendelkezése hatályon kívül helyezte a Zaporizzsjai
Szics autonómiáját, megszüntette a titkári tisztséget, melynek következtében Hmelnickij
lefokozódott a csihirini ezred kapitányává.
Az 1640-es évek végére megnőtt Bohdan Hmelnickij hadvezéri presztízse és IV. Ulászló a támogatását kérte az Oszmán Birodalom és a Krími Kánság, illetve a mágnás oligarchák elleni harcban. Ezzel a lépéssel saját hatalmának a megerősítése volt az uralkodó célja. 1646 áprilisában Hmelnickij egyike volt azoknak a követeknek, akikkel a király egyeztette a haditervét, melyben a kozákoktól egy tengeri flottilla kiállítását kérte, és cserébe a régi kozák jogok visszaállítását ígérte. Az uralkodó az ígéreteit egy kiváltságlevél formájában írásban is rögzítette, mindezt azonban igyekezett titokban tartani a szejm előtt. Miután az egyezség kitudódott, a szejm megakadályozta a terv végrehajtását, így a kozákoknak tudomásul kellett venniük, hogy jogaik helyreállítása ismételten elmaradt. A kudarc csalódottságot szült köreikben, egyre inkább érlelődött egy felkelés a lengyel nemesség túlkapásai ellen, valamint a kozák jogok helyreállítása érdekében. 1648 januárjában Hmelnickij az ukrán nép szabadságharcának az élére állt. A lázongó kozákokból, parasztokból, városlakókból, kisnemesekből rövid idő alatt ütőképes hadsereget szervezett, amely bátran szembe szállt a lengyelek tapasztalt zsoldosaival. Hozzálátott a független Ukrán Kozák Állam létrehozásához és elérte annak nemzetközi elismerését. Csihirinben halt meg 1657. július 27-én. Szubotyivban helyezték örök nyugalomra a Szent Illés templomban.
Maha László: Ukrajna története. Tankönyvszerű szöveggyűjtemény Ukrajna magyar tannyelvű iskoláinak 8. osztálya számára |