A forradalom és a weimari köztársaság
1. Az 1918-as novemberi forradalom
- háborús borzalmak
- Erich LUDENDORFF kijelentette, hogy a háborút megnyerni lehetetlen
- 1918. nov. 3. Kiel - matrózlázadás
- II. Vilmos császár elmenekült
- kikiáltották a köztársaságot, melynek vezetője Friedrich EBERT lett
- a kommunistákat, akik magukat Spartacus Szövetségnek nevezik, nem engedték kibontakozni --- 1918 dec. végén létrehozták Németország Kommunista Pártját
- 1919 jan-ban Berlinben felkelést robbantanak ki, melyet azonban sikerült leverni és a vezetőket kivégezték: Karl LIEBKNECHTet és Rosa LUXEMBURGot
- 1919 jan-ban választásokat tartanak (a nők is részt vehettek)
- koalíciós kormány alakult
- a nemzetgyűlés Weimarban ült össze és dolgozta ki az új alkotmányt
A weimari köztársaság --- a két világháború között működő Németország megnevezése.
2. No alkotmánya
- 1919 aug-ban fogadták el
* a német parlament kétkamarás:
- felsőház /Reichsrat/
- alsóház /Reichstag/ (birodalmi gyűlés) - a 20. életévüket betöltött személyek is választhattak
* birodalmi elnök = köztársasági elnök = államfő = Friedrich EBERT
- 7 évre választották
- ő a hadsereg főparancsnoka
- ő javasolhatta és nevezte ki a kancellárt /miniszterelnök/
- feloszlathatta a parlamentet
- felfüggesztheti az alkotmányt
* a hatalmi jogkör megoszlott a berlini központi kormány és a 18 tartományi kormány között
3. A weimari köztársaság
EGYÉB PROBLÉMÁK
STABILIZÁLÓDÁS
A nemzetiszocializmus LINK
Hitler - egy nép, egy birodalom, egy vezér VIDEO
Adolf Hitler (1889-1945) élete 12 pontban LINK
Diktatúrák a két világháború között LINK
Hitler - A terror bevezetése VIDEO
A horogkereszt rejtélye LINK
A versailles-i béke megszegése
A náci párt és Hitler népszerűségének okai:
- Hitler a német középrétegeknek, kisiparosoknak, kiskereskedőknek, kispolgároknak felemelkedést és hatalmat ígért
- a gazdagoknak - gyárosoknak a kommunisták visszaszorítását ígérte. (Emiatt ezek hajlandóak voltak pénzelni is őt.)
- a szegényeknek egy közösséghez tartozást és a felsőbbrendűség érzését kínálta. Azt mondta nekik: a németek felsőbbrendűek, megteremtette a fajelméletet. Fajelmélet = azt hirdette, hogy az ember több fajra tagolódik, mely fajok nem egyenértékűek: a németek és rokon népeik (pl. skandinávok, angolok) felsőbbrendűek, a szlávok viszont például szolga népek, a zsidók, cigányok pedig kártékonyak (kiirtandóak).
- Hitler felmentette népét az önvád és lelkiismeret alól, hiszen világosan megmondta, hogy kik azok, akik miatt Németország nem tud felemelkedni és akik miatt elvesztették az első világháborút. Ezek szerinte a zsidók, a kommunisták és nyugati hatalmak.
- Hitler tehetséges szónokként fanatizálni tudta hallgatóságát. Ebben segítették a jól kitalált külsőségek is, az egyenruhás SA (Sturmabteilung - rohamosztag) mely erősnek mutatta mozgalmát és pártját. FORRÁSLINK Harmat Árpád Péter
Hitler hatalomra jutása:
1933. január 30-án Paul von Hindenburg köztársasági elnök kancellárrá nevezte ki Adolf Hitlert. Bár a nácik az 1932 novemberében megtartott választásokon sem tudtak teljes többséget szerezni a parlamentben, a kommunisták megerősödése rábírta Hindenburgot hogy mégis kinevezze Hitlert.
A hitleri totális állam jellemzői:
1. Hitler betiltotta a pártokat, CSAK a náci párt működhetett.
2. A parlament elvesztette jelentőségét, helyette a kormány hozta meg a döntéseket (ami viszont Hitler kezében volt). Ezt mondta ki a felhatalmazási törvény 1933. március 23-án.
3. Teljhatalmat kaptak az állami erőszakszervezetek, mert Hitler a Reichstag felgyújtása ürügyén (1933. február 27.) szükségállapotot hirdetett. Két fontos erőszakszervezet:
- GESTAPO (Geheime Staatspolizei) = titkos államrendőrség. Élén Hitler jobbkeze: Hermann GÖRING állt
- SS (SchutzStaffel) = Védőosztag. Élén: Heinrich HIMMLER állt. Egyik része a Waffen-SS a hadsereggel működött együtt, viszont másik része az Allgemeine-SS a koncentrációs táborokat őrizte. A táborokba Hitler ellenségeit és később a zsidókat zárták. Az első koncentrációs tábor Dachauban kezdett működni 1933 márciusától.
4. Polgári szabadságjogokat korlátozták. Például a sajtót (újságokat) alárendelték a Joseph GOEBBELS által vezetett propaganda minisztériumnak, mely ügyelt arra, hogy csak a nácikat dicsérő, Hitlert méltató cikkek jelenjenek meg Németországban.
5. Hitler összevonta a Hindenburg 1934-es halála után megüresedett köztársasági elnöki tisztséget és a kancellárit. Így az ország führere lett. Megjelent a III. Birodalom megnevezés is: az első német birodalom a Német-Római Császárság volt 962-1806 közt, a második német birodalom az 1871-1914 közti Német Császárság volt és a harmadik a hitleri Németország lett.
6. Teljes egyeduralom kiépítése: Hitler még pártján belül is eltüntette a riválisaivá váló, Ernst RÖHM vezette SA-t. A hosszú kések éjszakáján (1934 nyara) megölette az SA vezetőit.
7. Németország a háború kirobbanásakor már egy elfajzott totális állam képét mutatta, ahol 1933-tól könyvégetések zajlottak, a nürnbergi pártnapokon százezrek éltették a Führerüket és a fiatalokat a Hitlerjugend tanította az árja német értékrendre.
8. Hitler államának legkegyetlenebb rendelkezései az 1935-ös nürnbergi zsidótörvények voltak, melyek megvonták a zsidó lakosoktól az állampolgári jogokat és másodrendű lakosokká változtatták őket.
9. Adolf Hitler 1935-től a faj- és élettérelmélet (LEBENSRAUM) szerint, - mely a felsőbbrendű németeknek nagyobb területek birtoklását követeli - megindította a terjeszkedés politikáját. Németország tudatosan megszegve a versailles-i békét, elrendelte az általános hadkötelezettséget, a Rajna-vidék megszállását, majd Ausztria és Csehország bekebelezésének előkészítését. FORRÁSLINK Harmat Árpád Péter