Németország

A forradalom és a weimari köztársaság

1. Az 1918-as novemberi forradalom

- háborús borzalmak

- Erich LUDENDORFF kijelentette, hogy a háborút megnyerni lehetetlen

- 1918. nov. 3. Kiel - matrózlázadás

- II. Vilmos császár elmenekült

- kikiáltották a köztársaságot, melynek vezetője Friedrich EBERT lett

- a kommunistákat, akik magukat Spartacus Szövetségnek nevezik, nem engedték kibontakozni --- 1918 dec. végén létrehozták Németország Kommunista Pártját

- 1919 jan-ban Berlinben felkelést robbantanak ki, melyet azonban sikerült leverni és a vezetőket kivégezték: Karl LIEBKNECHTet és Rosa LUXEMBURGot

- 1919 jan-ban választásokat tartanak (a nők is részt vehettek)

- koalíciós kormány alakult

- a nemzetgyűlés Weimarban ült össze és dolgozta ki az új alkotmányt

A weimari köztársaság --- a két világháború között működő Németország megnevezése.

2. No alkotmánya

- 1919 aug-ban fogadták el

* a német parlament kétkamarás:

- felsőház /Reichsrat/

- alsóház /Reichstag/ (birodalmi gyűlés) - a 20. életévüket betöltött személyek is választhattak

* birodalmi elnök = köztársasági elnök = államfő = Friedrich EBERT

- 7 évre választották

- ő a hadsereg főparancsnoka

- ő javasolhatta és nevezte ki a kancellárt /miniszterelnök/

- feloszlathatta a parlamentet

- felfüggesztheti az alkotmányt

* a hatalmi jogkör megoszlott a berlini központi kormány és a 18 tartományi kormány között

3. A weimari köztársaság

A nemzetiszocializmus LINK

Hitler - egy nép, egy birodalom, egy vezér VIDEO

Adolf Hitler (1889-1945) élete 12 pontban LINK

Diktatúrák a két világháború között LINK

Hitler - A terror bevezetése VIDEO

A horogkereszt rejtélye LINK

A versailles-i béke megszegése

A náci párt és Hitler népszerűségének okai:

• Hitler a német középrétegeknek, kisiparosoknak, kiskereskedőknek, kispolgároknak felemelkedést és hatalmat ígért
• a gazdagoknak - gyárosoknak a kommunisták visszaszorítását ígérte. (Emiatt ezek hajlandóak voltak pénzelni is őt.)
• a szegényeknek egy közösséghez tartozást és a felsőbbrendűség érzését kínálta. Azt mondta nekik: a németek felsőbbrendűek, megteremtette a fajelméletet. Fajelmélet = azt hirdette, hogy az ember több fajra tagolódik, mely fajok nem egyenértékűek: a németek és rokon népeik (pl. skandinávok, angolok) felsőbbrendűek, a szlávok viszont például szolga népek, a zsidók, cigányok pedig kártékonyak (kiirtandóak).
• Hitler felmentette népét az önvád és lelkiismeret alól, hiszen világosan megmondta, hogy kik azok, akik miatt Németország nem tud felemelkedni és akik miatt elvesztették az első világháborút. Ezek szerinte a zsidók, a kommunisták és nyugati hatalmak. 
• Hitler tehetséges szónokként fanatizálni tudta hallgatóságát. Ebben segítették a jól kitalált külsőségek is, az egyenruhás SA (Sturmabteilung - rohamosztag) mely erősnek mutatta mozgalmát és pártját. FORRÁSLINK Harmat Árpád Péter

Hitler hatalomra jutása:

1933. január 30-án Paul von Hindenburg köztársasági elnök kancellárrá nevezte ki Adolf Hitlert. Bár a nácik az 1932 novemberében megtartott választásokon sem tudtak teljes többséget szerezni a parlamentben, a kommunisták megerősödése rábírta Hindenburgot hogy mégis kinevezze Hitlert.

A hitleri totális állam jellemzői:

1. Hitler betiltotta a pártokat, CSAK a náci párt működhetett.

2. A parlament elvesztette jelentőségét, helyette a kormány hozta meg a döntéseket (ami viszont Hitler kezében volt). Ezt mondta ki a felhatalmazási törvény 1933. március 23-án.

3. Teljhatalmat kaptak az állami erőszakszervezetek, mert Hitler a Reichstag felgyújtása ürügyén (1933. február 27.) szükségállapotot hirdetett. Két fontos erőszakszervezet:

• GESTAPO (Geheime Staatspolizei) = titkos államrendőrség. Élén Hitler jobbkeze: Hermann GÖRING állt
• SS (SchutzStaffel) = Védőosztag. Élén: Heinrich HIMMLER állt. Egyik része a Waffen-SS a hadsereggel működött együtt, viszont másik része az Allgemeine-SS a koncentrációs táborokat őrizte. A táborokba Hitler ellenségeit és később a zsidókat zárták. Az első koncentrációs tábor Dachauban kezdett működni 1933 márciusától.

4. Polgári szabadságjogokat korlátozták. Például a sajtót (újságokat) alárendelték a Joseph GOEBBELS által vezetett propaganda minisztériumnak, mely ügyelt arra, hogy csak a nácikat dicsérő, Hitlert méltató cikkek jelenjenek meg Németországban.

5. Hitler összevonta a Hindenburg 1934-es halála után megüresedett köztársasági elnöki tisztséget és a kancellárit. Így az ország führere lett. Megjelent a III. Birodalom megnevezés is: az első német birodalom a Német-Római Császárság volt 962-1806 közt, a második német birodalom az 1871-1914 közti Német Császárság volt és a harmadik a hitleri Németország lett.

6. Teljes egyeduralom kiépítése: Hitler még pártján belül is eltüntette a riválisaivá váló, Ernst RÖHM vezette SA-t. A hosszú kések éjszakáján (1934 nyara) megölette az SA vezetőit.

7. Németország a háború kirobbanásakor már egy elfajzott totális állam képét mutatta, ahol 1933-tól könyvégetések zajlottak, a nürnbergi pártnapokon százezrek éltették a Führerüket és a fiatalokat a Hitlerjugend tanította az árja német értékrendre.

8. Hitler államának legkegyetlenebb rendelkezései az 1935-ös nürnbergi zsidótörvények voltak, melyek megvonták a zsidó lakosoktól az állampolgári jogokat és másodrendű lakosokká változtatták őket.

9. Adolf Hitler 1935-től a faj- és élettérelmélet (LEBENSRAUM) szerint, - mely a felsőbbrendű németeknek nagyobb  területek birtoklását követeli - megindította a terjeszkedés politikáját. Németország tudatosan megszegve a versailles-i békét, elrendelte az általános hadkötelezettséget, a Rajna-vidék megszállását, majd Ausztria és Csehország bekebelezésének előkészítését. FORRÁSLINK Harmat Árpád Péter