|
1790-tőlA magyar nép története 1790-től1. Nemzeti ébredés és köznemesi mozgalom 1790-1792-ben A nemzeti ébredés. II. József halálán nem bánkódtak. A megyei kormányzat újjáéledt. A hatalom a köznemesség irányítása alatt álló vármegyék kezébe került. II. József rendeleteit hatályon kívül helyezték. A szent koronát visszahozták Budára. A korona őrzésére hivatkozva nemesi bandériumokat hoztak létre (megteremtve ezzel a nemzeti hadsereg magját). A "német világ" megbukott, az ország a magyar nyelv, ruha, zene és tánc új kultuszának lázában égett. A magyarság megtartja önazonosságát. A magyar nyelv használatában találkozott úr és paraszt. Az akadémiákon és a pesti egyetemen magyar nyelvi tanszékeket szerveztek. Működni kezdett az első magyar nyelvű színtársulat. Programok és jelszavak. II. József halálával átmenetileg megszűnt a cenzúra. Politizáló nyomtatványok árasztották el a könyvkereskedéseket. Szerepet vállat ebben: - a felvilágosult nemesi reformerek köre: Teleki Sámuel, Széchenyi Ferenc. Sok kérdésben ugyanaz volt fontos, mint II. Józsefnek, de nem a birodalom, hanem az ország érdekeinek megfelelően. Reformot az alkotmányos rend betartásával akartak elérni. A nemességet fokozatosan akarták megadóztatni. Engedélyeznék a jobbágyparaszt földvásárlását. Felmerült a parasztok országgyűlési képviselete is. - a patrióta köznemesség: népen a nemességet értette. A jobbágy-földesúri viszonyt változatlan formában meg akarta hagyni. Programadójuk Ócsai Balogh Péter. - akik megszüntetni akarták a rendi-feudális jogrendet. Hajnóczy József a képviselőjük. A nemzeti szabadságot a személyes szabadság kiterjesztésével (a társadalom széles rétegeire) lehet kivívni. Javasolta a nemesi adómentesség megszüntetését; a jobbágyság megváltását. II. Lipót politikája (1790-1792). Nehéz helyzetben került hatalomra. Engedményezte és az országgyűlést 1790-ben Budára hívta össze. Kompromisszumot kötött a rendekkel. Megkoronázták. Az országgyűlés kimondta, hogy Mo független, rendeletekkel nem lehet kormányozni. 2. A francia forradalom és Mo. A magyar "jakobinusok" Reakciós fordulat. I. Ferenc véget vetett a reformoknak (1792-1835). Súlyosbította a cenzúrarendeleteket. Betiltotta a szabadkőműves páholyokat. Hadban állat Fro-gal, az ogy megszavazta a kért újoncokat és hadisegélyt a háborúra. A magyar társadalom és a fr forradalom. A felvilágosodás hívei reformot akartak. Tiltakoztak a cenzúra ellen, nem küldtek újoncot a fr háborúba. Orczy László körül csoportosultak - király nélküli nemesi köztársaságról beszéltek. A sarkalatos nemesi jogokat minden országlakosra ki akarták terjeszteni. Ez a demokratikus értelmiség csatlakozott a nemesi-nemzeti ellenálláshoz. Terjedt a franciabarátság. Élen járt az egyetemista ifjúság. Titokban a fr forradalom dalait énekelték. A magyar "jakobinusok" mozgalma. A szervezkedés megindítása Martinovics Ignác ötlete és munkája volt. Két szervezetet hoztak létre: 1- REFORMÁTOROK TÁRSASÁGA (a megyei nemesség számára): * a földtulajdont fenntartotta a nemeseknek * a jobbágyok tőlük béreljenek földet 2- SZABADSÁG és EGYENLŐSÉG TÁRSASÁGA (szellemi irányítók): * radikálisabb program: előjogok nélküli polgári köztársaságot hirdettek A két társaság programjaikat kátéfüzetben hirdették. A vezető Martinovics mellett még 4 igazgató működött: Hajnóczy József, Szentmarjay Ferenc, Laczkovics János, Sigray Jakab. 1794 júliusának végén Bécsben letartóztatták Martinovicsot, aki felfedte az egész szervezkedést. A per után az igazgatókon kívül még számos jeles személyiséget kivégeztek. 12 halálos ítéletet (köztük Kazinczyét is) életfogytiglani fogságra változtatták. 3. Mo a napóleoni háborúk korában Részvétel az európai háborúkban. Példa nélküli hosszú háborúk sorozata kezdődött (1792-1815). A Habsburg Birodalom Ferenc uralkodása idején a "régi rendszer" fellegvára lett. 1796 novemberében először fenyegette határait a fr sereg. Az ogy megadta a támogatást Ferencnek (pénz és katona). De a külügyek irányításában és a hadjáratok vezetésében nem vehetett részt. A huszárság kiváló haditetteket hajtott végre. De a balkezes császári vezetés mégis kudarcot vallott. A magyar rendek. Az uralkodóházat támogatta. A nemesség úgy érezte, a fr elleni háború a nemesi alkotmányért és jogokért folyik. Sokakat az is kielégített, hogy engedményeket kaptak a m ny használatában. A nemrég még ellenszegülő nemesek megszelídültek, mivel anyagilag jól jártak a háborúban. Háborús konjunktúra. Az élelmiszerárak emelkedtek. A kontinentális zárlak akadályozta a tengerentúli behozatalt - növekedett a magyar dohány értéke. Dőlt a pénz a nemesekhez, sőt a jómódú parasztokhoz is. Sorra épültek a nemesi kúriák. A polgárság egy része is fényűző életet élt. Franciák Mo-on. Pozsonynál magyar földre léptek, de Mo-ot semlegesnek ismerte el egy kiáltványban (1805). Ezután bevonult Bécsbe és Napóleon kiáltványt intézett Mo-hoz: hívjanak össze ogy-t és válasszanak nemzeti kir-t; kilátásba helyezte határainak, függetlenségének, semlegességének elismerését (1809). Pénzügyi válság és devalváció. A háborús költségeknek nem volt fedezete. A Habsburg Birodalom az ezüst forint mellett egyre több papírpénzt hozott forgalomba, ami a pénz elértéktelenedéséhez (infláció) vezetett. -Ferenc és Napóleon szövetséget kötött (Napóleon feleségül vette Mária Lujzát, I. Ferenc lányát).- A forgalomban levő pénz értékét 1/5-ére csökkenti - devalváció. Az adófezetők kerültek a legrosszabb helyzetbe, ötszörös adót kellett kifizetni. A rendek hiába tiltakoztak az ogy-en. A király feloszlatta az ogy-t és abszolutisztikus eszközökkel uralkodott. 4. Abszolutizmus és megyei ellenállás. Ogy 1825-27-ben A "kabineti" abszolutizmus. Mo-t is titkosrendőrök hálózata szőtte át. Ferenc "kabinetjében" olvasgatta a besúgók jelentéseit. Fegyelmen kívül hagyta a kancelláriát, kamarát, magyar ogy-t. ezt a rendszert, melyben az uralkodói akaratot a titkosrendőrök és korlátolt kegyencek befolyásolták - "kabineti" abszolutizmusnak nevezték. 1812-től ogy-t nem hívtak össze, de a magyar rendiség erejét a megyegyűlés szolgáltatta. A helyi végrehajtó hatalmat a vármegye jelentette, együttműködése nélkül megbénult a központi akarat --- a birodalmi kormányzat célpontja tehát a vármegye lett. Támadás a megyei önkormányzat ellen. A megyék az ogy összehívását követelték. A szabad szót a királyi kiküldött biztosai igyekeztek elnémítani. A főispáni székbe az udvarhoz hű főispánt ültetett. A beszedett adót azonnal továbbítani kellett, hogy megingassák a megyék önállóságát. A megyei ellenállás. Mo-t az örökös tartományokhoz hasonlóan kormányozták. Követelték, hogy az adót ezüstben fizessék, ami két és félszeres emelést jelentett a papírforintban fizetés helyett. A megyei ellenállás tetőpontján írta Kölcsey Ferenc a Himnuszt (1823). Pozsonyban összehívták az ogy-t. Az 1825-27-es ogy. Csalódást okozott a messzebbre látó nagybirtokosoknak és értelmiségieknek - akik a feudális viszonyok megreformálását keresték. A rendek sérelmeiket panaszkodták és a nemesi alkotmány helyreállítását követelték. Elrendelték az 1790/91-es ogy reformmunkálatainak elővételét és átdolgozását. Felkarolták a magyar nyelv ügyét. ---Széchenyi István beszéde: "Állíttassék fel Magyar Tudós Társaság". 5. A feudalizmus bomlásának jelei /gazdaság+társadalom/ Válság és változás a mg-ban. A háborús gazdasági fellendülés növelte a nagybirtokosok termelési kedvét, melybe már a közép- és kisbirtokosok is bekapcsolódtak (néhol jómódú parasztok is). De nem eszközök beszerzésével, hanem a földterület növelésével akarták a hasznot. Jellemző maradt a három nyomásos, robotoltató, külterjes gabonatermesztés. A ny-i és ény-i területeken korszerűsítették a gazdálkodást. Ezt pénz és hitel híján kevesen tehették meg. A hosszú háború vége miatt csökkent a kereslet a gabonára. Mo-on az ipar és kereskedelem, az utak fejletlensége miatt az áruk országos piaca nem létezett. Olcsó hitelt a magyar birtokos az ősiség törvénye miatt nem kaphatott. Bérmunkásra nincs pénze, így a földbirtokos a majorságban oszt ki parcellákat részes művelésre és munkavégzés fejében (1830-as évek). Idővel aztán javul a szállítás, piacok alakulnak. De a termelés már nem növelhető – a rendszert kell megváltoztatni. Ipar és kereskedelem. A napóleoni háborúk idején virágzott a kereskedelem. Új manufaktúrák alakultak; de a kézműipar céhes szervezete fennmaradt. A fellendülés azonban véget ért. Mo az örökös tartományok piaca lett: iparcikket vásárolt és nyersterméket szállított. A parasztság. Megfigyelhető a rétegeződés: telkes jobbágyok és zsellérek; a felső paraszti réteg gazdálkodott. De városi vagy szabad földet nem vehettek. A zselléresedést, a telekaprózódást pl. a szaporodás okozta, meg a mg-i árutermelés növekedése. Nem voltak teljesen földtelenek, volt házuk, ideiglenesen használhattak majorsági földet. A teljesen nincstelenek pedig szolgának álltak. A fejlődést a tőkehiány okozta. A nemesség. Nincs egységes nemesi osztály. Bocskoros nemes: 1-2 telken maga gazdálkodott. Középbirtokos nemes: a háborús gazdasági fellendüléskor meggazdagodtak. Aztán növekedett az adósságuk. Övék a megye politikai hatalma /25-30 e-r család/. Arisztokrácia: gazdasági+politikai hatalommal bírtak; a kormányszékek élén ültek; érdekeik a feudális rend megóvását sugallta /5-600 család/. Polgárság, munkásság, értelmiség. Céhmesterek a feudalizmust akarták fenntartani. A manufaktúra tulajdonosok, a céhen kívüliek, kereskedők, a polgári átalakulást akarták, de számuk elégtelen volt a megvalósításhoz. A munkásság jelentős része nem magyar származású; eléggé fejletlenek. Az értelmiségi pályák iránt növekedett az érdeklődés; ők a polgárosodás legelszántabb hívei. |