Gazdasági élet

A magyarság életmódja a XIX. század elő felében. A nemzeti kultúra virágkora és a tudományok fellendülése

1. Gazdaság

Erdőírtás, mocsárlecsapolás --> növekvő szántóföld területek; jelentős a távolsági kereskedelem: élőállat, gyapjú, nyers- és félkész gyártmányok.

A terménykereskedők nagy haszonra tesznek szert --> tőkéjüket befektetik: vasútépítés, bankalapítás, hídépítés, folyamszabályozás.

Megjelennek a gőzgépek; papírgyárak; cukorfőzők;

A gazdaság és társadalom fejlődésének eredménye --> városiasodás.

A közlekedés javulása a helyben kialakult piacokat országos méretűvé kapcsolta össze.

2. Nemzeti kultúra

Legmaradandóbb a nyelvújítás – Kazinczy Ferenc indította.

Költők: Csokonai Vitéz Mihály (1733-1805)

Berzsenyi Dániel (1776-1836) horatiusi óda újjáteremtője.

Kirfaludy Sándor (1772-1844) Himfy szerelmei

3. Színház

1790- az első hivatásos magyar színtársulat Budán, a Várszínházban játszott.

1837- Pesti Magyar Színház (Nemzeti Színház)

         Katona József : Bánk bán

         színésznő – Déryné Széppataki Róza

4. Szépirodalom    (központja Pest)

Kölcsey Ferenc – Himnusz (1823)

Petőfi Sándor (1823-1849)

Jókai Mór

Kisfaludi Károly AURÓRA – KÖR az első irodalmi szerveződés.

Halála után megalakult a Kisfaludy Társaság.

Pesten jelennek meg az olvasottabb irodalmi  folyóiratok.

Arany János (1817-1882)

Tompa Mihály (1817-868)

5. Zene

Teljessé csiszolódott az első magyar nemzeti zenestílus – a verbunkos. (ismeretlen eredetű a Rákóczi-induló)

Bihari János

Csermák Antal

Lavotta János

Erkel Ferenc – a nemzeti opera megteremtője /Hunyadi László/.

Liszt Ferenc (1811-1886)

6. Építészet, kézművészet

A reformkori Mo a klasszicizmus stílusának hódolt. Legnagyobb mestere Pollák Mihály (1773-1855) Nemzeti Múzeum

         HILD József (1789-1819) esztergomi, egri székesegyházak

         PÉCHY Mihály (1755-1819) debreceni ref. nagytemplom és kollégium.

Festészet -- BARABÁS Miklós (1816-1819) – általa lett Pest a képzőművészet központja.

Szobrászat -- nehéz helyzetben megrendelők hiánya miatt.

7. Tudomány

BÓLYAI Farkas (1775-1856) matematikus

BÓLYAI János  (1802-1860) matematikus

JEDLIK Ányos (1800-1895) az elektromotor feltalálója

BALASSA János (1814-1868) az éteraltatás bevezetője

SEMMELWEIS Ignác (1818-1865) a felismerője volt a fertőtlenítés jelentőségének.

HORVÁTH Mihály (1809-1878) – Mo története

KŐRÖSI-CSOMA Sándor (1784-1842)

REGULY Antal (1819-1858) – megalapozta a finnugor őstörténetet és nyelvészetet

  Ekkoriban fedezik fel a paraszti-népi művészetet (népmese, népdalgyűjtés). A díszítőművészet a honfoglalás koráig nyúlik vissza.