A magyarság életmódja a XIX. század elő felében. A nemzeti kultúra virágkora és a tudományok fellendülése
- Gazdaság
Erdőírtás, mocsárlecsapolás --> növekvő szántóföld területek; jelentős a távolsági kereskedelem: élőállat, gyapjú, nyers- és félkész gyártmányok.
A terménykereskedők nagy haszonra tesznek szert --> tőkéjüket befektetik: vasútépítés, bankalapítás, hídépítés, folyamszabályozás.
Megjelennek a gőzgépek; papírgyárak; cukorfőzők;
A gazdaság és társadalom fejlődésének eredménye --> városiasodás.
A közlekedés javulása a helyben kialakult piacokat országos méretűvé kapcsolta össze.
- Nemzeti kultúra
Legmaradandóbb a nyelvújítás – Kazinczy Ferenc indította.
Költők: Csokonai Vitéz Mihály (1733-1805)
Berzsenyi Dániel (1776-1836) horatiusi óda újjáteremtője.
Kirfaludy Sándor (1772-1844) Himfy szerelmei
- Színház
1790- az első hivatásos magyar színtársulat Budán, a Várszínházban játszott.
1837- Pesti Magyar Színház (Nemzeti Színház)
Katona József : Bánk bán
színésznő – Déryné Széppataki Róza
- Szépirodalom (központja Pest)
Kölcsey Ferenc – Himnusz (1823)
Petőfi Sándor (1823-1849)
Jókai Mór
Kisfaludi Károly AURÓRA – KÖR az első irodalmi szerveződés.
Halála után megalakult a Kisfaludy Társaság.
Pesten jelennek meg az olvasottabb irodalmi folyóiratok.
Arany János (1817-1882)
Tompa Mihály (1817-868)
- Zene
Teljessé csiszolódott az első magyar nemzeti zenestílus – a verbunkos. (ismeretlen eredetű a Rákóczi-induló)
Bihari János
Csermák Antal
Lavotta János
Erkel Ferenc – a nemzeti opera megteremtője /Hunyadi László/.
Liszt Ferenc (1811-1886)
- Építészet, kézművészet
A reformkori Mo a klasszicizmus stílusának hódolt. Legnagyobb mestere Pollák Mihály (1773-1855) Nemzeti Múzeum
HILD József (1789-1819) esztergomi, egri székesegyházak
PÉCHY Mihály (1755-1819) debreceni ref. nagytemplom és kollégium.
Festészet -- BARABÁS Miklós (1816-1819) – általa lett Pest a képzőművészet központja.
Szobrászat -- nehéz helyzetben megrendelők hiánya miatt.
- Tudomány
BÓLYAI Farkas (1775-1856) matematikus
BÓLYAI János (1802-1860) matematikus
JEDLIK Ányos (1800-1895) az elektromotor feltalálója
BALASSA János (1814-1868) az éteraltatás bevezetője
SEMMELWEIS Ignác (1818-1865) a felismerője volt a fertőtlenítés jelentőségének.
HORVÁTH Mihály (1809-1878) – Mo története
KŐRÖSI-CSOMA Sándor (1784-1842)
REGULY Antal (1819-1858) – megalapozta a finnugor őstörténetet és nyelvészetet
Ekkoriban fedezik fel a paraszti-népi művészetet (népmese, népdalgyűjtés). A díszítőművészet a honfoglalás koráig nyúlik vissza.