Az ókori Görögország

Az európai civilizáció bölcsője görög földön ringott. Az ógörög civilizáció a Balkán-félsziget déli részén, az Égei- és Jón-tengerek szigetvilágában és Kis-Ázsia keleti partvidékén terjedt el. Kréta szigetén jött létre Európa legrégibb állama. Az ókori görög civilizációt a rómaival együtt antik civilizációként tartják számon. Az antik civilizáció a mai európai civilizáció alapja.

A görögök és Görögország kifejezéseket a rómaiak találták ki. A görögök magukat helléneknek, országukat Hellásznak nevezték. A kontinentális Görögország három részre tagolódott: Észak-, Közép- és Dél-Görögországra. Hellász legmagasabb pontja az Olümposz, a görög istenek lakhelye. Észak- és Közép-Görögországot a Thermopülai-szoros kötötte össze. Közép-Görögország egyik legfejlettebb térsége Attika, Dél-Görögországé pedig Lakónia volt.  Görögország domborzata hegyvidéki. Négy legerősebb törzs, mely benépesítette az ókori Görögországot az akhájok, dórok, iónok, aiolok.

Kép forrása LINK

Krétai civilizáció LINK

A mükénéi kultúra

Népek görög földön:

- a görögség több népcsoportból áll, melyek különböző időben érkeztek a Balkán-félszigetre

- akhájok: a Kr. e. 2. évezred első felében vándoroltak be

- iónok: elsősorban Attikában telepedtek le

• 16. századtól

- dórok: elsősorban a Peloponésszoszon telepedtek le

• 12. századtól kezdődik

A mükénéi civilizáció

- kialakulása

• a krétai minószi kultúra hanyatlásának idejében alakult ki egy hasonló civilizáció a görög szárazföldön
• a Kr. e. 14. századra átveszik Kréta szerepét is

- az államok erősített paloták körül alakultak ki

• hasonlóan működtek, mint több az ókori keleti kultúrában megismert városállam
• a mükénéi kor államai azonban jóval kisebbek voltak például a sumer városállamoknál, maximum pár ezren lakták őket

- templomgazdasági rendszert működtettek

• vagyis a gazdaságot felülről irányította az uralkodó, a lakosoknak mindent be kellett szolgáltatni a palotába és onnan kapták vissza, amire szükségük volt
• a fontos nyersanyagokat az uralkodó hozta be kereskedelem vagy zsákmányszerző hadjárat formájában
• az államok között nagy küzdelem zajlott a fontos nyersanyagokért
• nem volt egységes görög állam, egymással hadakozó kis államok jöttek létre
  • legjelentősebb központról, Mükénéről kapta az egész kultúra a nevét

- a lineáris B írás

• a paloták adminisztrációjának rögzítése céljából alakult ki Kr. e. 1600 körül
• gazdasági feljegyzések, leltárok

- a társadalom

• az állam élén a király állt
• az arisztokrácia (vagyis a vezető réteg) elsősorban katonáskodással foglalkozott
  • bronzfegyverekkel, harci szekerekkel harcoltak
  • ebben a korban zajló zsákmányszerző hadjárat volt a trójai háború is
• a társadalom nagyobb részét a közrendű szabadok adták

- a mükénéi kultúra legismertebb emlékei

• az Oroszlános-kapu Mükénében
• az Agamemnón-maszk – arany halotti királyi maszk

A bukás:

- több elmélet is van a mükénéi kultúra bukásáról

• a dór vándorlás
  • a régészeti leletek nem támasztották alá ezt az elméletet
  • a dórok nem hadjáratszerűen érkeztek a Peloponésszoszra, hanem beszivárogtak ide, akkor mikor a mükénéi kultúra már pusztult
• a Santorini vulkán kitörése
  • de a paloták nem egyszerre pusztultak el és olyan paloták is elpusztultak, amik távolabb estek a partoktól
• a tengeri népek vándorlása
  • ez a legvalószínűbb elmélet
  • sok, különböző nép alkotja, melyek a Földközi-tengeren jelentek meg ebben az időben
  • kalóztevékenységük miatt a paloták nem tudták beszerezni a fontos nyersanyagokat és egymás elleni harcaikban őrlődtek fel

Heinrich Schliemann és Trója

- Heinrich Schliemann

• német kereskedő, amatőr régész
• 36 éves korában felhagyott a kereskedéssel és minden vagyonát az ókor régészeti kutatására áldozta
• Trója feltárása az ő nevéhez fűződik
  • kutatásai teljesen megváltoztatták az ókorról alkotott képünket  FORRÁSLINK

A mükénéi kultúra – Heinrich Schliemann tárja fel

- Schliemann 1876-ban Mükénében kezdett ásatásokat, az Oroszlános-kapu közelében, majd a fellegváron belül

- archaikus sírkövek alatt öt sírra bukkant

          o ezekben 16 személy maradványai feküdtek, többek arcát aranylemez takarta

          o a tetemek maradványai a levegőn hamar elporladtak, de arcukat a maszkok, így a híres Agamemnón-maszk megőrizte

          o mellettük nemesfém- és elefántcsont ékszereket talált, ezeket Atreusz-kincsnek nevezte el

A bukás:

- Kr. e. 13. században sok palota romjainál fekete csíkokat fedeznek fel a régészek

        o tűz

        o valakik elpusztították a palotákat

- bizonyos paloták megmaradnak

- Milyen okok lehettek?

        o a dór vándorlás

• a dór hódítást tették felelőssé a palotáknál keletkezett tüzekben
• de, az egyes palotáknál különböző időközökben vannak a fekete csíkok, és egy palotánál több is előfordul
• a régészeti leletek nem támasztották alá a dór hódítást
• a dórok nem hadjáratszerűen érkeztek a Peloponnészoszra, hanem beszivárogtak ide, akkor mikor a mükénéi kultúra már pusztult
• a dór települési stratégiája is ezt mutatja: jól védhető, gyakran sziklás magaslatokra települtek – féltek az ellenség támadásától

o szárazság

• Carpenter, 1966: a mediterrán térségben 1800 évenként jön egy nagy szárazság
• de, ez Attikát nem kímélte volna meg
• a lineáris B agyagtáblák nem mutatják a terménygondokat
• a pollenvizsgálatoknak is ki kellene mutatniuk egy ilyen időszakot

o a Santorini vulkán kitörése

     Ez melyik görög sziget?

• Théra

A legenda mit tart erről a kitörésről?

• Atlantisz elsüllyedését
• de, a paloták egyszerre pusztultak volna el
• olyan paloták is elpusztultak, amik távolabb estek a partoktól

o a tengeri népek vándorlása

• sok, különböző nép, mely tudjuk, hogy a legtöbb part menti államot megtámadta és többet el is pusztított

Mi a palotagazdaságok szerepe Mükénében?

• a helyben nem bányászható nyersanyagok beszerzése, elosztása
• réz: Ciprusról és Szardíniáról
• ón: a mai Afganisztán területéről és Britanniából

A tengeri népek mit jelentettek erre a rendszerre?

• gyakorlatilag megszűnt a távolsági kereskedelem, ellehetetlenült

A paloták elvesztik funkciójukat. Hatalmuk fenntartásához mit kellett csinálniuk?

• egymás ellen harcoltak
• ez őrli fel a mükénéi kultúrát
• nem véletlen, hogy több nagy állam is ugyanekkor hanyatlik le
• az egyiptomi Újbirodalom
• a hettita állam

Homérosz eposzai

- a mükénéi civilizáció korszakáról mesél nekünk a világirodalom két, talán leghíresebb ókori műve

- két mítoszról van szó, melyeket Homérosz, ókori görög szerző írt

        o a két mű eposz, vagyis egyfajta versbe szedett, hosszú, elbeszélő költemény

        o nem biztos, hogy Homérosz a szerző, ezek inkább szájhagyomány útján terjedő történetek voltak, amit mondjuk tábortűz körül énekelhették egymásnak

        o pár évszázaddal a mükénéi kor bukása után írták le ezeket először, egységes történetbe fűzve

- Iliász: a trójai háborúról szól

o a háború azután tört ki, miután Párisz, Trója hercege elrabolta Helenét, Meneláosz spártai király feleségét

o az Iliász a csata meghatározó momentumait mutatja be, melynek célja Trója városának (görögül Ilion) elfoglalása volt a görög csapatok által

o a történetben csupán 51 napját élhetjük át a 10 éves ostromnak

o a megoldás: a trójai faló, amit Odüsszeusz talál ki

o a történelmi tények

• a 13. században lehetett a hadjárat, egy a mükénéi kor zsákmányszerző hadjáratai közül

- Odüsszeia: a trójai háború görög hősének kalandos bolyongása hazafelé

o a küklopsz legyőzése, az alvilágba való leszállás, kalandjai Kirké és Kalüpszó nimfáknál, illetve Alkinoósz királynál és lányánál Nauszikaánál

o a történelmi tények

• a korabeli hajózási útvonalakat mutathatta be a mű

Heinrich Schliemann és Trója feltárása

- Schliemann felfedezése

o Trójáról sokáig azt hitték, hogy csak Homérosz legendás eposzaiban létezett, csak egy kitalált város

o egy német kisfiú, bizonyos Heinrich Schliemann kiskorában nagyon szerette a két művet és biztos volt benne, hogy Trója és a háború valóban létezett

o a régészet izgalmas története, hogy Schliemann felnőttként, saját vagyonát feláldozva régészeti expedíciót indított Kis-Ázsiába és megtalálta Trója romjait

• korábban kereskedő volt és 36 évesen döntött arról, hogy felhagy szakmájával

- Trója feltárása

o több száz, aranyból és más nemesfémből készült ékszert talált, amelyeket „Priamosz kincseinek” nevezett el és kicsempészett Törökországból

• a kincs kalandos körülmények között Oroszországban került elő pár évvel ezelőtt és nem világos, hogyan került oda

o ma már tudjuk, hogy a Schliemann által feltárt maradványok Kr. e. 2500 körül keletkeztek, ezer évvel a trójai háború előtt

- megítélése vitatott a régészek között

o Schliemannt sokan csak kincsvadásznak tartották, mások dilettánsnak, aki hatalmas károkat okozott

laikus, szakszerűtlen régész volt: lerombolt épületeket, falakat, bástyákat  FORRÁSLINK

Az ókori görögök. Istenek és hősök video link

Az ókori görögök  LINK

Homéroszi eposzok video link

Összefoglalás az ókori Görögország történetéhez (szimulációs gyakorlatok, tesztfeladatsor) LINK

A görög-perzsa háborúk PPS   LINK

Játékos gyakorlás  LINK