A szabadságharc bukása, megtorlás

A Függetlenségi Nyilatkozat és a Habsburg-ház trónfosztása ártott a hadsereg egységének. Jelentős csoportok fordultak el a politikai vezetéstől. A volt császári tiszteknek a trónfosztás kimondása egyenlő volt a nyílt lázadással, esküjük megszegésével.

A szabadságharc leverése

KOSSUTH politikailag elszigetelődött. Az európai nagyhatalmak a trónfosztással nem tudtak egyetérteni, mivel a Habsburg Birodalom felbomlása felborította volna az európai egyensúlyt. Magyarország magára maradt. Ferenc József  májusban levélben kért segítséget az orosz cártól (I. Miklós 1825-1855) a szabadságharc leveréséhez. PASZKIEVICS herceg vezetésével 200 ezres cári sereg lépte át északkeleten a magyar határt.  A nyugatról támadó, 170 ezer főt számláló császári csapatok vezetésével az észak-itáliai forradalmak leverésekor különlegesen kegyetlen megtorlásairól elhíresült HAYNAU tábornokot bízták meg. A 150-160 ezer katonát fegyverben tartó honvédseregnek nem volt esélye a győzelemre. Előbb Szegedre, majd Aradra tették át a kormány székhelyét, és ide vonták vissza a katonai alakulatokat is. Az erdélyi hadsereg július 31-én Segesvárnál, a déli hadsereg augusztus elején Szeged mellett és Temesvárnál vesztett csatát. Az egyetlen hadsereg GÖRGEY vezetésével maradt meg. Augusztus 11-én KOSSUTH lemondott, átadta a hatalmat GÖRGEY Artúrnak és Törökországba menekült. GÖRGEY augusztus 13-án a világosi síkon letette a fegyvert az oroszok előtt, ezzel is hangsúlyozva, hogy a magyar szabadságharcot a túlerő győzte le.

A megtorlás

A világosi fegyverletétel után HAYNAU teljhatalmú vezetésével katonai diktatúrát vezettek be. Kegyetlen bosszúállás kezdődött. Több mint 500 halálos ítéletet hoztak és 114-et hajtottak végre. A legvéresebb napon, október 6-án, Aradon a szabadságharc 13 katonai vezetőjét, Pesten pedig az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, BATTHYÁNY Lajost végezték ki. 1000-nél is több katonai vezetőt börtönöztek be, 40-50 ezer honvédet pedig büntetésből besoroztak a császári seregnek a birodalom távolabbi helyein állomásozó alakulataiba.  A nemzetközi felháborodás hatására HAYNAUt 1850-ben menesztették, a katonai diktatúrát megszüntették, de Magyarország nem kapta vissza önállóságát.  Erdély, Horvátország és a Délvidék leválasztásával, a megyei önkormányzat és az országgyűlés megszüntetésével Magyarországot lényegében tartományként olvasztották be a Habsburg Birodalomba. A rendszer fenntartásán a cenzúra bevezetésével és egy besúgóhálózat kiépítésével Alexander BACH, a bécsi kormány belügyminisztere őrködött. A hatalomból kiszorult korábbi nemesség DEÁK Ferenc, a reformkori politikusnemzedék egyetlen itthon maradt, aktív tagjának példáját követve a passzív ellenállást választotta: állami hivatalokban nem vállaltak munkát, bojkottálták bizonyos termékek vásárlását stb. Feszült várakozással teltekel az 50-es évek. A kérdés az volt meddig tudja a birodalom Magyarország támogatását nélkülözni, és meddig elég a volt nemesek vagyona a passzív ellenállás fenntartására?

Batthyány Lajos kivégzése

Az aradi vértanúk

Megtorlás és kiegyezés videó