Franciaország

Franciaország a II. világháború után

     A Negyedik Köztársaság  (1946.okt.27.-1958.okt.4)

Charles de Gaulle a felszabadult Párizsba érkezve (1944.aug.25.) kijelentette, hogy a Francia Köztársaság  nem szűnt meg, s mint a köztársaság kormányának elnöke hivatalba lép. Az ellenállás résztvevőiből álló ideiglenes kormány egyetértettek az állam gazdasági beavatkozásával, államosították a bankokat, szénbányákat, repülőipart, légi közlekedést, stb. 1945-ben megválasztották az alkotmányozó gyűlést, hogy készítse el az új alkotmányt. A megteremtett kormányzat azonban sérülékeny volt (1946-1958 között 24 kormány váltotta egymást). 1946 januárjában De Gaulle lemondott, visszavonult a politikától.

1947-48 sztrájkhullámai szinte polgárháborús állapotokat teremtettek. A kommunista miniszterek felléptek a kormány intézkedései ellen, ezért menesztették őket. 1947 után a Marshall-segély mentőövet jelentett a francia gazdaságnak. 1949 - belép a NATO-ba. 1951 - alapítótag a Montánunióban. 1957 - részese a Közös Piac létrehozásának.

Miközben Fro politikai élete a kicsinyes pártharcok színtere, addig az ázsiai és afrikai gyarmatai teljes függetlenséget akartak. 1954-ben kezdetét vette az algériai háború. A franciák mindenáron meg akarták volna tartani Algériát. A fr társadalom megoszlott ebben a kérdésben. A kormány tárgyalásokat kezdett De Gaulle-lal, aki vállalta a visszatérést ha fél évre rendkívüli hatalmat kap. 1958.jún.1. megalakította új kormányát. Szeptemberre új alkotmánytervezet készült, mely megnövelte a köztársasági elnök jogkörét. 1958 dec-i elnökválasztást De Gaulle megnyerte ----> létrejött az

Ötödik Köztársaság (1958.okt.4.- jelenleg is ).

Külpolitika: - kilépett a NATO-ból; - megpróbálta felújítani a fr-orosz együttműködést; - figyelmet fordított a fn-német kapcsolatot elmélyítésére. 1959-ben elismerte az algériai nép önrendelkezési jogát. 1962-ben véget ért az algériai háború.

Belpolitika: - 1968-ra a diákság elégedetlensége megmozdulásokat eredményezett; - 1969-re De Gaulle veszített népszerűségéből, lemondott.

Georges POMPIDOU (1969-1974)

Valery Giscard d'Estaing (1974-1981)

Francois MITTERRAND (1981-1995)

Jacques CHIRAC (1995-2007)

Nicolas SARKOZY (2007-2012)

Francois HOLLANDE (2012-2017)

Emmanuel MACRON (2017-  hivatalban   )

PPS letölthető innen

 A képek forrása Wikipédia