Történelem 8.

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék

A Rákosi-diktatúra

Milyen jellemző vonásai voltak a sztálini Szovjetunió gazdaságpolitikájának?

Mit nevezünk koncepciós pernek? Hogyan zajlott le?

A Tervgazdálkodás

A kommunisták a gazdasági életet is gyökeresen átalakították. Céljuk az volt, hogy megszüntessék a magántulajdont. Ezért a vállalatokat fokozatosan állami tulajdonba vették, azaz államosították. Ez több lépcsőben zajlott le. Ezek közül a legjelentősebb az volt, amikor 1948 tavaszán a száznál több munkást alkalmazó gyárakat sajátították ki. E lépést teljes titokban készítették elő. Az üzemek élére olyan új igazgatókat neveztek ki, akik előző nap még munkásként dolgoztak.

Az államosításokkal párhuzamosan bevezették a tervgazdálkodást is. Ebben a rendszerben a termelést állami tervek irányították. Pontosan meghatározták, hogy az egyes árufajtákból mekkora mennyiséget kell gyártani. Így a piaci törvények nem érvényesülhettek.

Hogyan teljesültek a tervek?

A tervgazdálkodás keretében az üzemeknek azt írták elő, hogy hány tonna árut kell gyártaniuk. Mivel a vállalatoknak nem kellett a gazdaságos működésre törekedniük, a tervet a legsikeresebben úgy teljesíthették, hogy minél súlyosabb termékeket állítottak elő. Pl. az edénygyárak 10-20 literes fazekakat gyártottak, amelyeket persze senki sem vásárolt meg. A kisebb lábasokat, fazekakat azonban hiába keresték a vevők a boltokban.

A tervgazdálkodás visszásságaira utalt a korabeli vicc is: Mi történik, ha a Szaharában bevezetik a kommunizmust? Hamarosan hiánycikk lesz a homok.

A „vas és acél országa”

Rákosiék Magyarországot a „vas és acél országává” akarták tenni, pedig ehhez hazánk természeti adottságai nem voltak megfelelőek. Nem rendelkeztünk például nyersanyagokkal. A célkitűzés mögött a harmadik világháborús hisztéria állt. Sztálin meggyőződése ugyanis az volt, hogy az újabb háború elkerülhetetlen. Mivel a fegyverek előállításához rengeteg vasra és acélra volt szükség, túlzott mértékben fejlesztették a kohászatot. A vaskohászat egyik legfontosabb központját teljesen újonnan építették fel a Duna partján. Ezt a földből kinőtt települést Sztálinvárosnak nevezték el.

A rendelkezésre álló források zömét az ipar fejlesztésére fordították, emiatt a lakosság ellátása veszélybe került. Újra be kellett vezetni a jegyrendszert. Az emberek éheztek, de hiánycikk volt például a ruha és a cipő is.

kép a lexikonba	kép a lexikonba
Egy gyár kapuja. Olvasd el a fent látható transzparenst! Milyen eseményre következtetsz a feliratából?	Az első csapolás a sztálinvárosi vasműben. Nézz utána, hogyan hívják ma a várost! Keresd meg a térképen is!

kép a lexikonba

A beszolgáltatást népszerűsítő plakát. Milyennek ábrázolja a parasztokat?

A parasztság sorsa

A földosztás után a parasztság helyzete nem sokat javult. Nem voltak gépeik, állataik, és a legtöbben igen kis területen gazdálkodtak. Ráadásul a termés jelentős részét be kellett szolgáltatniuk az állam számára. Sokon mégis bíztak abban, hogy az újjáépítés lezárultával sorsuk jobbra fordul.

1948-ban viszont megkezdődött a kollektivizálás. Rákosi – szovjet utasításra – a parasztokat igyekezett termelőszövetkezetekbe (röviden tsz-ekbe) kényszeríteni. Sokan azonban ragaszkodtak a földjükhöz, és nem akartak belépni a „közösbe”. Őket a kommunista hatalom egyre erőszakosabb módszerekkel próbálta meggyőzni: nőttek az adóik és a beszolgáltatási terheik. Aki nem tudta teljesíteni ezeket a kötelezettségeket, attól minden mozdíthatót – terményt, állatot, de gyakran még személyes holmikat is – elvettek. Ezt az akciót padlássöprésnek nevezték, mivel még a padláson tárolt búzát is lefoglalták. Sok parasztot letartóztattak vagy megvertek. A többséget azonban még ezekkel a módszerekkel sem sikerült bekényszeríteni a tsz-ekbe.
A módosabb parasztokat, a kulákokat különösen súlyos üldöztetés érte. Gépeiket, gyakran házukat is elvették, gyermekeik pedig még középiskolában sem tanulhattak tovább. A kulákok ráadásul be sem léphettek a tsz-be. Közülük sokan – más kiutat nem látva – ingyen felajánlották földjüket az államnak.

kép a lexikonba

Elrejtett élelmiszer után kutató rendőr. Kérdezd meg nagyszüleidet vagy falun élő rokonaidat, hogy ők átéltek-e hasonlót!

Fellépés „a rendszer ellenségeivel” szemben

Rákosi Sztálinhoz hasonlóan rögeszmésen hitt abban, hogy az ellenség a párt soraiba beférkőzve próbálja meg bomlasztani a rendszert. Ezért sorra indultak a koncepciós perek a rendszerhez hű kommunista vezetők ellen is. Ezek közül kiemelkedett a korábbi belügyminiszter, Rajk László elleni eljárás. Őt több társával együtt 1949-ben kivégezték. Később életfogytiglani börtönre ítélték Rajk utódját, Kádár Jánost.

A perek lefolyása minden esetben hasonló volt. A letartóztatottakat kegyetlenül megkínozták, sokakat pedig zsarolással vettek rá a beismerő vallomásra: akár még azzal is megfenyegették őket, hogy megölik a családtagjaikat. A perek során nemcsak a tanúk, de a vádlottak, az ügyvéd és a bíró is előre megírt és betanult szöveget mondott el. Az ítélet már a per kezdete előtt megszületett.
A letartóztatások és vallatások kivitelezője a diktatúra politikai rendőrsége, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) volt. (Ez korábban még Államvédelmi Osztály néven működött, ezért tagjait ávósoknak is nevezték.)
A párton kívüli ellenséget elsősorban az egyházban találták meg. Az egyházi iskolákat államosították, és hamarosan megszüntették a kötelező hittanoktatást is. Feloszlatták a legtöbb szerzetesrendet is. Több papot, egyházi méltóságot pedig börtönbe zártak, így pl. Mindszenty József esztergomi érseket.

kép a lexikonba

Korabeli beszámolók a Rajk-perről. Milyen hangulatot keltettek az újságcikkek? A címek alapján számolj be a per menetéről!

A kényes kérdések

Olvasd el a korabeli viccet! Szerinted mit gúnyol ki?

Gyűlést tartanak a faluban, ahol a szónok a gazdaság fejlődéséről és a kollektivizálás eredményeiről beszél. A végén feláll Kovács:
– Két kérdésem lenne. Hová lett a búza? Hová lett a hús?
Egy hét múlva újabb gyűlés. Ennek a végén Szabó áll fel:
– Nekem csak egy kérdésem van: Hová lett a Kovács?

kép a lexikonba	kép a lexikonba
Felállva, vastapssal ünneplik „szeretett vezetőiket” az emberek egy gyűlésen. Kiknek az arcképét láthatod a díszleten?	Az ÁVH tiszteletére rendezett ünnepség. Olvasd el a feliratot, és próbáld meg elmagyarázni, mit jelenthet!

Tömegterror és személyi kultusz

A „párt ökle”, az ÁVH az egész lakosságot rettegésben tartotta. A régi uralkodó osztályoknak azokat a tagjait, akik nem távoztak külföldre, kitelepítették. Ez azt jelentette, hogy falura szállították őket, ahol a földeken kellett dolgozniuk. A városban üresen maradt villáikba pedig a pártelit tagjai költöztek be.

A terror az egyszerű szegényparasztokat és munkásokat is sújtotta. Elég volt egy névtelen feljelentés, és bárkit a munkatáborokba hurcolhattak. A leghírhedtebb tábor Recsken működött, ahol a rabok kőfejtőben dolgoztak embertelen körülmények között.
1949 és 1953 között több mint egymillió ember ellen indult büntetőeljárás. Már az is elég indok volt a bebörtönzésre, ha valaki nem vett részt Rákosi és Sztálin éltetésében. A két vezér körül ugyanis hazánkban is személyi kultusz bontakozott ki. Budapesten hatalmas szobrot emeltek Sztálin tiszteletére.
Rákosit, „népünk bölcs és szeretett vezetőjét” is szinte istenné magasztalták fel. Pl. a tantermek faláról „Sztálin legjobb tanítványa” mosolygott a diákokra.

A meteorológus „bűne”

A recski kényszermunkatábor egyik rabja eredetileg meteorológus volt. Őt azért hurcolták el, mert a rádió időjárásjelentésében a következőket mondta: „Északkelet felől hideg, viharos szél tör be hazánkba.”

Ezt az ÁVH „meteorológiai jelentésnek álcázott imperialista propagandának” minősítette. Északkeleti szomszédunk ugyanis a Szovjetunió volt.
A szerencsétlen embert rabtársai emiatt csak „északkeleti betörésnek” nevezték.

kép a lexikonba

Vágási engedély. Olvasd el, mi mindent írtak elő benne! Aki pedig engedély nélkül levágta otthon az egyik állatát, azt ún. feketevágás miatt bíróság elé állították.

A koncepciós perek egyik célja a katolikus egyház megtörése volt. Az alábbiakban egy 1951 tavaszán elfogadott párthatározatból olvashatsz részleteket. Mely szövegrészek utalnak az eljárás koncepciós jellegére?

„ [A perben a szerzetesen] kívül vádlott legyen [...] néhány püspök, akik ellen komoly bizonyítékaink vannak. A per politikai vonulata a következő legyen: a) a vádlott [...] szerzetes gyilkosságainak elkövetésénél szövetkezett a népi demokrácia esküdt ellenségeivel, ellenforradalmi szervezetet épített ki. [...] b) A pernek bizonyítania kell, hogy a vádlott püspökök a régi rend visszaállítását akarják, esküdt ellenségei a népi demokráciának [...] c) A pernek bizonyítani kell, hogy a legfontosabb szerzetesrendek [...] szervezett államellenes működést fejtettek ki [...] d) A pernek bizonyítania kell, hogy a szerzetesrendek és tagjaik erkölcsi mocsárban élnek. A [...] tárgyalás legkésőbb május végén meglegyen.”

1. Hogyan alakították át a gazdasági életet a kommunisták?
2. Milyen következményei voltak annak, hogy Magyarországot a vas és acél országává kívánták tenni?
3. Mit jelentett a parasztság számára a Rákosi-korszak?
4. Hogyan zajlottak a koncepciós perek? Kik ellen irányultak?
5. Kiket telepítettek ki? Hogyan változott meg a helyzetük?
6. Játsszátok el a személyi kultusz megnyilvánulásait!

Magyar lakás az 1950-es évekből

A recski internálótábor

Recsk

Leckéhez tartozó extrák

Magyar lakás az 1950-es évekből

Az 1 szoba-konyhás lakások voltak jellemzőek az 1950-es évek magyar városaira.

A recski internálótábor

A 20. század derakán Magyarországon a politikai rendszer ellenségeit munkatáborokba küldték. A leghírhedtebb a Mátrában volt.

Recsk

A magyar gulágként is emlegetett táborba körülbelül 1500 embert deportáltak a Rákosi-diktatúra időszakában.