2014. december 22., hétfő

Erdély virágzása és romlása, Erdély 17. században


A 15 éves háború után csak Bethlen Gábor (1613-1629) fejedelemsége alatt lett újra rend és nyugalom Erdélyben. Bethlen jó kapcsolatot ápolt a törökkel, jó reálpolitikus volt. Újra erőssé tette a fejedelmi hatalmat. Gazdaságilag is felvirágoztatta Erdélyt, merkantilista gazdaságpolitikájával.
·         Fejlesztette az ipart – bányászat főleg, de iparosokat is letelepített
·         védővámokat alkalmaz
·         támogatja a kereskedelmet, de:
·         állami monopóliummá teszi néhány termék kereskedését: bor, szarvasmarha, só, méz
Megerősíti a hadseregét.
·         Aktív külpolitikát folytat: bekapcsolódik a 30 éves háborúba a Habsburgok ellen. Elfoglalja a Felvidéket, a magyar rendek is királyukká választják. Szövetségesei a csehek katasztrofális fehérhegyi veresége ellenére kedvező békét köt 1621-ben Nikolsburgban.
Megerősítik a bécsi békét
·         Bethlen lemond a királyi címről
·         7 magyarországi vármegyét kap élete végéig
Még kétszer kapcsolódik be a 30 éves háborúba – békék megerősítése. A magyarországi rendek megőrizhették befolyásukat, miközben a Habsburgok máshol visszaszorították a rendeket.
Bethlen utóda végül Rákóczi György lett (1630- 1648)Folytatta elődje politikáját, ő is bekapcsolódott a 30 éves háborúba. A linzi békében megújította a bécsi békét, a vallásszabadságot kiterjesztette a jobbágyokra is.
II. Rákóczi György 1648-1660
Szultáni engedély nélkül akart lengyel király lenni. Terve kudarcot vallott, és a török bosszúhadjárata romlásba döntötte Erdélyt. Elesett Várad és a Partium nagy része is a töröké lett.
Apafi Mihály 1661-1690

Már egy legyengült Erdélyt kormányoz, a magyar rendeknek már nem tud segíteni.

2014. december 14., vasárnap

A 15 éves háború (1591-1606) és a Bocskai-szabadságharc


1568 – Drinápolyi béke, de a határon állandóak az összetűzések. Ezekből a portyázásokból nő ki a „hosszú háború” 1591-től. Mindkét nagyhatalom úgy véli, a maga javára döntheti el az erőviszonyokat.
Szinán nagyvezír támad 1593-ban nagyobb erőkkel, sikerrel (pl. Veszprém eleste), majd váltakozó sikerrel folynak a harcok: nógrádi várakat szabadítanak fel a Habsburg-erők, de elesik Győr is.
1595-re Habsburg Rudolf (1576-1608) törökellenes szövetséget szervez, amelyhez csatlakozik a Báthory Zsigmond vezette Erdély is. Báthory hadvezére, Bocskai István Gyurgyevónál legyőzi az Erdély büntetésére küldött török haderőt.
1596-ban szultáni hadjáratra kerül sor. Elfoglalják Egert, majd Mezőkeresztesnél megütköznek a Habsburg főerőkkel. A török győz, de a csata megmutatta, hogy a nyugati hadsereg már korszerűbb, mint a török. A vereség miatt Erdély kilépne a háborúból, Rudolf Basta generálist küldi megtartására, aki véres uralmat vezet be. Magyarországon is nagy a pusztulás, mert a török sereg is itt telel.
Tovább folytatódik a küzdelem, közben a Habsburgoknak elfogy a pénze. Miképp pótolják:
Felerősödik az erőszakos ellenreformáció, elveszik a protestáns egyházak vagyonát.
Felségárulási pereket indít az udvar a magyar főurak ellen. (Fő- és jószágvesztés)
Az országgyűlés tiltakozik.
1604-ben Bocskai ellen is per indulna, el akarják fogni, de ellenáll és Álmosdnál a hajdúk segítségével győz.Hajdúk: marhahajtók és egyéb katonáskodó elemek, akik zsoldért harcolnak. A kollektív nemesség megadásával és letelepítésükkel állítja maga mellé őket Bocskai – lásd Hajdú-(Bihar) megye.
Bocskai a hajdúk élén
Elfoglalják a Felvidéket, Bocskait Magyarország és Erdély fejedelmének választják meg. A török is küld koronát, de Bocskai ezt csak dísztárgyként tartja meg.
1606 júniusában a felek békét kötnek: Bécsi béke, lényege:

  • Rendi jogok tiszteletben tartása
  •   szabad vallásgyakorlat
  •  Erdély önállósága visszaáll
  • Bocskai lemond a magyar fejedelmi címről
1606 novemberében létrejön a török-magyar béke is – Zsitvatoroki béke, lényege:

  • a status quo alapján kötik meg – mindenki azt a területet bírja, amit épp most;
  •   már nem fizetnek évi adót a Habsburgok.
Mit tükröz: kiegyenlítődtek a két fél között az erőviszonyok
1608: II. Mátyás lemondatja Rudolfot a trónról, a pozsonyi országgyűlésen:
·         megerősíti a rendek jogait,
·         újra nádort választhatnak az uralkodó jelöltjei közül (két-két katolikus és protestáns főúr)
A rendiség megerősödött újra.

2014. december 9., kedd

A reformáció Magyarországon

Magyarországon sem volt sokkal jobb a katolikus egyház helyzete a 16. sz. elején, mint a Német-római Birodalomban. Az egyházfők gyakran állami (királyi) szolgálatért kapták javadalmaikat, ill. gyakran rokonokat helyeztek magas egyházi pozícióba.
A reformáció első hulláma, a lutheri irányzat még a királyi udvart is elérte, s főleg a bárók között lett népszerű, de a köznemesség között nem volt népszerű. Leginkább a Felvidéken és az ország német népessége között terjedt el. Sylvester János lefordította magyarra az Újszövetséget. Korai reformátorok Dévai Bíró Mátyás (az első magyar ábécéskönyv szerzője); Heltai Gáspár (a XVI. század leghíresebb nyomdásza).
A kálvini irányzat már a köznemesség körében is népszerű lett az önkormányzatiság, ill. az uralkodói korlátozás elvének köszönhetően. Központja Debrecen lett (kálvinista Róma), de elterjedt az egész országban. Jelentős prédikátora Méliusz Juhász Péter.
Vallásilag Erdély lett a legszínesebb. Itt az unitárius hit terjesztőjét, Dávid Ferencet maga a fejedelem, János Zsigmond pártfogolta. A magyarság között a református, a szászok között az evangélikus hit terjedt el, míg a székelyek nagy része katolikus maradt. Az ortodoxokat kevésbé érintette meg a reformáció. 
Erdély rendi, etnikai és felekezeti viszonyai
Erdély a korban nem szokásos vallási toleranciát biztosított. Az országgyűlések pl. az 1568-as tordai a bevett (elismert) felekezeteknek (katolikus, evangélikus, református, unitárius) szabad vallásgyakorlatot biztosított. Az ortodoxia megtűrt vallás volt.
A magyarországi protestáns egyházszervezetek az 1560-as években szilárdultak meg. A lutheránusok, a kálvinisták, az unitáriusok egyházkerületekbe (püspökségekbe), azon belül egyházmegyékbe szerveződtek. Az egyház-kerületet a püspök irányította, akit szuperintendensnek neveztek, az egyházmegye élén pedig az esperes állt. Az egyházkerületek - ellentétben a központosított római katolikus egyházzal - önállóan, egymástól is függetlenül működtek.
Az új hit terjedésének legfőbb oka a társadalom legfelső és alsóbb köreiben az anyanyelvűség volt. Az anyanyelven olvasható Szentírás és hallható prédikáció vonzó volt. Sokan elfordultak a katolikus egyháztól, amely a mise szertartásában továbbra is a latin nyelvűséghez ragaszkodott.
Az 1580-as, 1590-es évekre a magyarországi reformáció hullámzása el-csendesült, s kialakult a protestáns felekezetek viszonylag stabil aránya. Eszerint a mintegy 3,5 milliónyi lakosságnak (Horvátország nélkül) legalább a fele a református (kálvinista) egyházhoz tartozott, negyede az evangélikus (lutheránus) egyház híve volt, míg a fennmaradó negyeden az unitáriusok, a római katolikusok és a görögkeletiek osztoztak.

A reformáció kulturális hatása


Teljes Bibliafordítás: 1590, Károli Gáspár, Vizsoly.
Nyomdák létesülnek: Sárvár, Debrecen, Sárospatak
Református főiskolák: Gyulafehérvár, Kolozsvár, Sárospatak, Várad, Debrecen.
Sokan tanulnak külföldön is (peregrináció),  német földön: Heidelberg, Wittenberg. Hollandia.

A hitviták termékenyen pezsdítették a kor szellemi életét.

2014. december 6., szombat

Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása


Izabella és János Zsigmond, akik Sziléziába menekültek, 1556-ban visszatértek Erdélybe. Az erdélyi országgyűlés II. János kiskorúsága idején Izabellára bízta Erdély kormányzását (1556-59). Miután Izabella meghalt, II. János és 1. Ferdinánd fegyverszünetet kötött.
1. Ferdinánd halála után II. Miksa (1564-76) megtámadta Erdélyt, amelynek megtorlására 1. Szulejmán 1566-ban újabb hadjáratra indult, de Szigetvár ostroma közben meghalt.
1568-ban a Habsburg II. Miksa és II. Szelim (1566-74) megkötötte a drinápolyi békét:
1570: speyeri szerződés II. Miksa és II. János között:
  • Létrejött az Erdélyi Fejedelemség., központ Gyulafehérvár
  • II. János a Habsburgok javára lemondott a magyar királyi címről, és felvette az Erdély és a Partium fejedelme címet.
  • János Zsigmond után fiai az örökösök, ha a Szapolyai család kihal, akkor Erdély és a Partium a magyar királyra száll.
Erdély a töröknek vazallusa, évente adót fizet, maga választja a fejedelmét, a török csak megerősíti, belpolitikailag önálló, külpolitikához kell a török engedély is.

Erdély a kora feudális időktől 1541-ig külön földrajzi-történeti egységnek számított a magyar királyságon belül. Élén a király által kinevezett vajda állt. Területe három (négy) népnek (etnikumnak), a magyarnak, a románnak és a németnek (szásznak) adott otthont. A magyar nép az eltérő történelmi fejlődés következtében két csoportból, a magyarokból és a székelyekből állt. (Társadalmuk tagozódásában, életmódjában, s jogaiban is különbözött a két csoport.)
Erdély lakói közül a románok nem rendelkezek kiváltságokkal. A magyarok, a székelyek, valamint a szászok viszont már a középkori Magyarország keretei között megszerzett jogokkal illeszkedtek a török politika akaratából önállósuló Erdély társadalmába. Ők alkották az úgynevezett három nemzetet (Kápolnai Unió, 1437), azokat a csoportokat, akik beleszólhattak Erdély ügyeinek intézésébe. (politikai nemzetek) A korabeli politika rendi alapú, a rendi nemzeteknek még nincs etnikai tartalma (a magyar etnikum két rendi nemzetet alkot, a román egyet sem).

János Zsigmond fiú utód nélkül távozott az élők sorából (1571). Ám a három nemzet és a Részek (latinul: Partium ) követeinek országgyűlése a fejedelem halála után nem váltotta be a speyeri szerződés ígéretét, s nem adta át Erdélyt és a Részeket a Habsburgoknak. Ehelyett János Zsigmond humanista iskolázottságú hadvezérét, Báthory Istvánt (1571-1586) választották fejedelemmé.
A mindenkori erdélyi fejedelem - háta mögött a sztambuli támogatással - szinte korlátlan ura volt Erdélynek. A kincstári birtokok (amelyekkel szabadon rendelkezett) mellett eltörpültek az erdélyi nemesek birtokai. A központi hivatalokban (fejedelmi tanács, kancellária) a fejedelem familiárisai ültek. A szultán csak a fejedelem külpolitikai lépéseit korlátozta. Hatalmát erősítette a három rend ellentéte, megosztottsága is.

Báthory István tekintélyt szerzett magának külföldön is. A Jagelló-ház kihalását (1572) követően páratlan lehetőséget kínált számára a történelem: 1575 decemberében a lengyel köznemesség Krakkóban, Habsburg Miksával szemben, Báthory Istvánt kiáltotta ki lengyel királynak (1576-1586). Báthory a két ország erejét akarta felhasználni az országegyesítésre és a török elleni harcra, csakhogy a lengyel területek elleni orosz támadások (IV. Iván) elhárítása, meghiúsította szándékát.

Szorgalmi feladat: Hasonlítsd össze az Erdélyi Fejedelemség államszervezetét bemutató két ábrát! Melyik az érthetőbb? Melyik alapján könnyebb megérteni az államszervezet felépítését?

A Királyi Magyarország


Központ és új koronázó város: Pozsony
Része lett a Habsburgok államainak
A magyar rendek és az uralkodó a rendi dualizmus keretei között irányították az országot.
Működött az országgyűlés (adómegajánlás, katonaállítás), a vármegyékben a nemesség az úr: közigazgatás, bíráskodás és adószedés!
Ugyanakkor a Habsburgok igyekeznek a magyar hivatalokat a központi, udvari (birodalmi) szerveknek alárendelni. Önálló magyar hadügy nincs is, ezt az Udvari Haditanács intézi, az országot főkapitányságokra osztják. A Magyar Kamara is alárendelődik az Udvari Kamarának, tehát a had-pénz- és külügy irányításából kiszorulnak a rendek.

Magyarország ütközőterület volt a két nagyhatalom között (Habsburg, török), és egyik nagyhatalom sem tudott döntő fölényt kivívni, ezért évtizedeken keresztül a magyar végvárvonal volt a mindennapos összeütközések meghatározó színtere. A maradék Magyarország belső erőforrásai elégtelenek, védelme elképzelhetetlen a Habsburg Birodalom és a német birodalmi gyűlés segélypénzei és hadereje nélkül.

A törökök magyarországi jelenléte új végvárvonal kiépítését, illetve a meglévő várak megerősítését tette szükségessé:
nyugat: Sziszek - Kapronca - Szigetvár,Kanizsa- Veszprém- Palota- Győr-Komárom;
észak: Érsekújvár – Eger – Tokaj - Szatmár;
kelet: Várad- Gyula- Lippa - Temesvár- Lugos - Karánsebes.
A végváraknál jelentős erődítési munkálatokat kellett elvégezni:
Ha voltak, akkor elbontották a keskeny, magas falakat, és alacsonyabb, modem, olasz mérnökök tervei alapján készült, a falsíkból ékszerűen kiugró ötoldalú bástyákból, az ún. fülesbástyákból álló megerősített várfalakat építettek.

Agyaggal vagy sárral megtöltött gerendasorból, vesszőnyalábokból készült palánk várakat is építettek.
A várak XVI. századi reformja modern, nyugati minták alapján ment végbe, ugyanakkor jelentős királyi támogatás hiányában nem lehetett jövője a magyar várrendszernek, Eger és Szigetvár sorsa azt mutatja, hogy csupán időleges sikereket tudott elérni a magyar védelmi politika a törökök elleni harcban.
A végvárakban több tízezer fős, zömében magyar katonaság szolgált, amely egy idő után önálló társadalmi réteggé formálódott (vitézlő rend).
Voltak közöttük elüldözött vagy menekülő nemesek és jobbágyok is.
A vitézlő rend átmeneti kategória volt a nemesség és a jobbágyság között, de tagjai nemesi előjogaik megtartására vagy azok megszerzésére törekedtek.
A végvári katonák zsoldot kaptak, amelynek kifizetése azonban sokszor akadozott ("se pénz, se posztó") folyamatosan ellátatlanságtól és hiánytól szenvednek, ezért sokszor indultak portyázó (rabló) hadjáratokra;
részt vettek a marhakereskedelemben, földet műveltek, kocsmát nyitottak.
A harcok szünetében pihentek és szórakoztak (csatákról szóló dalok hallgatása: Tinódi Lantos Sebestyén).

 
Végvári vitézek

A három részre szakadt ország - a Hódoltság

A török hódoltság


A terület irányítása az egymást sűrűn váltó budai pasák kezében volt.
A török végvárakban 20-22000 zsoldos katona és pár ezer szpáhi (lovas katona) tartózkodott, akik szolgálataik fejében földesúri járandóságokat kaptak
A Török Birodalom kiépítette saját közigazgatását
Vilajetekre osztották a területet, élén a pasák (beglerbégek) álltak, kisebb egység a szandzsák, élén a béggel.
A meghódított területek egy része szultáni birtok lett (khász-birtok), amelynek lakói közvetlenül a szultánnak adóztak, a többi terület bevételei a szpáhikat illették (tímár, ziámet).
A hódoltsági területen a török földbirtokos szpáhik rablógazdálkodást folytatnak, mivel bármikor áthelyezhetik őket. következmény: a Hódoltság jelentős része elnéptelenedik.
A megszálló hatalom egyik fontos feladatának tekintette az adózó nép nyilvántartásba vételét, az egyes települések szolgáltatásainak pontos megállapítását – ezt a feladatot a defterdár (adószedő, pénzügyek intézője) intézte.
-  a törökök adózási törvényeiket lehetőleg a meghódított országok jogszokásaihoz igazították, nálunk is figyelembe vették a korábbi királyi törvényeket. (Pl. a szultánnak fizetett 50 akcse megfelelt a rendkívüli hadiadó értékének)
-  a járandóságokért az egész közösség felelt
Főbb adók:
állami adók: fejadó (haradzs), robot (kényszermunka – végvári építkezések, fuvarozás), néha devsirme – gyerekadó
földesúri adók: kilenced, terményadó, robot, ajándék + különböző jogcímeken szedett földesúri járandóságok: szüretelési engedély, legelőadó, malomadó, menyasszonyadó stb.)
-  a magyar adóztatás sem szűnt meg  ® a hódoltság területén kialakult egy kétfelé adózó sáv – kettős adóztatás
-  a királyi, egyházi és földesúri adókat többnyire a végvárak őrsége hajtotta be
Igazságszolgáltatás
A török alattvalók, valamint a törökök és magyarok közötti vitás ügyekben a kádi ítélkezett, gyakran bevonva a muszlim jogtudós, a mufti. Megvesztegethetőek voltak: baksis. A magyarok egymás közötti ügyeit a vármegye (végvárakban), ill. a hódoltságban kialakuló parasztvármegye (a hódoltságban a nemességet szerzett mezővárosi és falusi parasztokból) intézte.

(Tankönyv 72. oldal felső ábra)

A királyság politikai egysége megszakadt, de az országrészek gazdasági kapcsolata nem szűnt meg
Az egységgondolat fennmaradásában óriási szerepe volt a protestáns és a katolikus egyházaknak.

Az Oszmán Birodalom nem kényszerítette rá a vallását, az iszlámot a meghódítottakra. Ennek gazdasági oka is volt: a ráják, a nem mohamedán (főleg keresztény) alattvalók fizették csak a fejadót. Főleg a várak és a városok lettek így törökké, innen a magyar lakosság jobbára el is menekült.
A hódoltság végig háborús övezet maradt, így a pusztítás mértéke itt lesz a legnagyobb.

Török emlékek, hatások
Építészet: (mecsetek,) dzsámik, minaretek, fürdők – fürdőkultúra
Gasztronómia: töltött káposzta, pörkölt, paprika, törökbúza – kukorica, paradicsom, kávé (Ironikus módon, az, hogy a magyar konyha legkedveltebb húsféléje a sertéshús, és a sertészsírral készült ételek, a török hódoltság számlájára írható. A disznót ugyanis a török katonák nem ették, így nem is lopták el, erre pedig hamar rájöttek a magyar falvak korabeli lakói.)

Ruházat: kaftán, dolmány, csizma, papucs

2014. december 5., péntek

Gyakorló feladatok, Magyarország 1526-1570

A feladat a XV–XVI. századi várháborúk időszakával kapcsolatos.
Nevezze meg a leírásokban szereplővárosokat, és rendelje hozzá a mellékelt térképen a megfelelőszámokat! (Elemenként 1 pont.)

a) A törökök 1552 nyarán a Losonczi István várkapitány által vezetett védők hősiessége ellenére elfoglalták.
A város neve: …………………...…………………  Száma:………….
b) 1566 szeptemberében, egy hónapos ostrom után foglalták el a törökök a várat, a várkapitány Zrínyi Miklós és a várat ostromló török szultán is meghalt az ostrom idején.
A város neve:…………………...…………………  Száma:………….
c) Felső-Magyarország kapuja, püspökségét Szent István alapította, 1552-ben sikeresen ellenállt a török ostromnak, de a 15 éves háború során védői feladták.
A város neve:…………………...…………………  Száma:………….
d) 1526 augusztusában a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a szultán túlerőben lévő hadseregétől.
A város neve:…………………...…………………  Száma:………….
e) A déli magyar végvárvonal egyik központja, amelyet 1456-ban a Hunyadi János vezette magyar seregek még megvédtek, de 1521-ben Szulejmán már elfoglalta.
A város neve:…………………...…………………  Száma:………….

A vaktérképen a korszak fontos csatáinak, várostromainak helyszínét jelöltük be. Párosítsa az alábbi történelmi, illetve irodalmi forrásokat a bejelölt helyszínekkel! Írja a vaktérképen jelölt helyszínek sorszámát és nevét a forrás betűjele után! Három helyszín kimarad. (Elemenként 1 pont.)
A) _____________ B) _____________ C) _____________ D) _____________
A) „[…] jól esmervén életének végét,
Ötszáz bátor vitézt számlál maga mellett:
Minthogy nem türheti immár égőtüzet,
Kiviszi magával azért mind ezeket.
És az várbul kimegyen nagy bátor szüvel, ”
B) „Keresztelő Szent János fejevételének napján délután a (…) síkon másfél órányi hősi küzdelemben elvérzik Magyarország. A király halott, halottak az országnagyok, lekaszabolt vitézek holttetemeinek ezrei borítják a vértől lucskos csatateret.
C) „.Az  elmúlt  évben  Allah  kegyelmével  és  győzedelmes  kardom  segítségével meghódítottam  Magyarországot  és  fővárosát,  ”
D) „A hatalmas császár ezen a tavaszon két sereget küldött Magyarországra. Az egyik sereg elfoglalta Lippát, Csanádot és Szolnokot s minden várat és várkastélyt, amely a Kőrös, Maros, Tisza és Duna vidékén áll. A másik sereg elfoglalta Veszprémet, Drégelyt, Szécsényt s mind az Ipoly mentét, s közben levert két magyar sereget. És most ez a két diadalmas sereg [a Szolnok alatti egyesülés után] ………… vára [ellen indul].”
A forrás és ismeretei segítségével állapítsa meg, hogy a következőállítások igazak-e vagy hamisak! Válaszát X jellel jelölje!(Elemenként 1 pont.)
„Három-négy nap múlva az iszlám padisahja is megérkezett Buda alá.[…] Az erdélyinek felesége, ki Budán volt, igen sok ajándékkal és néhány béggel együtt kiküldte fiát az uralkodóhoz. Az iszlám padisahja illőtisztelettel fogadta […] és ajándékokat adott neki s anyjának […]. Ezt mondta nekik: »Bécs királya Ferdinánd nem engedi nektek, hogy bírjátok Budát, minduntalan háborgat benneteket; ennélfogva célszerűbb lesz, ha Erdély országát és a hozzá tartozó részeket adom nektek s oda mentek és ott éltek.« […]. Aziszlám padisahja a budai beglerbégséget Szulejmán pasának […] adta.[…] Budába erős őrizetül janicsárokat […], közel 20000 embert rendeltetett, továbbá […] templomait mecsetekké, tornyait minaretekké változtatták át .” (Lutfi pasa, történetíró; 1541)
a) Az „erdélyinek” nevezett személy I. Szapolyai János.
b) A forrás magyar nézőpontból mutatja be a történetet.
c) Buda elfoglalását a szultán Ferdinánd támadó szándékával indokolta.
d) A szultán Budát és környékét csak a forrásban említett esemény után 15 évvel csatolta az oszmán közigazgatáshoz.
e) A hódítást a keresztény templomok muszlim imahelyekké való átalakítása követte.
f) Az „iszlám padisahja”a török szultán, II. Mohamed.
Kihez köthető az idézett forrás? Milyen szerepet játszott Magyarország történetében?
„A törökhöz nem fűz és nem is fog fűzni semmiféle szál; csak tettetett barátsággal tárgyalok vele, hogy ezt az ellenséggel körülvett országot minden módon sértetlenül megőrizhessem, amíg felséged fegyverei, Isten segítségével, ki nem ragadnak bennünket a szolgaságból.”


Melyik forrásból van az idézet? Mi a lényege?
Ennyi és ilyen súlyos bajoknak, mindnyájunk nagy kárának valahára véget óhajtunk vetni. Meg akarjuk akadályozni azt, hogy még nagyobb veszedelembe süllyedjünk azon esetre, ha kegyelmes urunk, Ulászló király (ki nemcsak kegyelmesen, nagylelkűen kormányoz s fönntart minket, hanem több szabadságunkat megújította) férfiörökös nélkül találna elhunyni, és idegen fejedelem hazánkat erőszakosan elfoglalván, minket örökös szolgaságra juttatna. Mivel nincs a föld kerekségén nemzet, mely nem önvéréből, önnemzetségéből választja királyát, urát: mi sem engedhetjük, hogy országunk, mely a kereszténységet, várfoka és vértje gyanánt, mindenkor a maga és övéi bő vére hullásával védelmezte, másoknál alábbvaló és boldogtalanabb legyen


Egészítse ki az oszmán Birodalom berendezkedését bemutató szöveget a felsorolt fogalmakkal!
defterdár
díván
gyermekadó
hászbirtok
janicsár
javadalombirtok
kalifa
mufti
nagyvezír
pasa
Porta
Rája
reguláris
szandzsák
szandzsákbég
szeráj
szpáhi
szultán
tüzérség
vilajet
A török sereg állandó, _____________________ magja a 16. század elején százezer körülire becsülhető, háború esetén több tízezer főnyi irreguláris csapat is csatlakozott hozzájuk. A hadsereg egyik pillérét a lovas _________________-k jelentették, akik katonai szolgálatuk fejében tímárt, _____________________-ot kaptak a szultántól. A hadsereg másik fő alkotóeleme a _____________________-ok állandó zsoldosserege volt. A birodalomban általánossá vált a zsoldos utánpótlás egyedülálló török módszere: a meghódított keresztényeket sújtó török devsirme, a „_____________”.  A fiatalok laktanyákba költöztek, itt kaptak katonai kiképzést, és egész életüket kaszárnyákban élték le. E két nagy fegyvernemet jól ellátott és képzett _____________________ (topcsik), valamint erős flotta támogatta.
A központi hatalom rendkívüli ereje abban állt, hogy az oszmán Birodalomban minden meghódított föld a __________________-é lett, akinek saját kezelésében tartott birtokait _____________________-nak nevezték. A török uralkodó elitet az adófizető termelők sokmilliós tömege tartotta el. A _____________________ (’nyáj’) nemcsak a keresztény alattvalókat jelentette, hanem vallási különbség nélkül mindenkit, aki földet művelt, állatot tenyésztett, ipart űzött, és adót fizetett. Az oszmán Birodalom igazgatása rendkívül erősen központosított volt. A szultánok magukat a szunnita iszlám világ vezetőjének, _____________________ tekintették. A szultáni család isztambuli rezidenciáját _________________-nak nevezték (’császári palota’). Az uralkodót teendőinek ellátásában egy tanácsadó testület, a ____________________ segítette. A szultán teljhatalmú helyettese a ____________________ volt, rendszerint ő volt a hadsereg főparancsnoka is. Emellett saját tanácsot tartott, hivatala a forrásokban sokat emlegetett „magas vagy fényes „__________________ ” volt. A _____________________ a központi pénzügyigazgatást vezette, az ő hivatala kezelte a kincstári adókat, a szultáni birtokokat, nyilvántartotta a javadalombirtokokat. A _____________________ az iszlám jog tudósai voltak, akik elméleti jogi véleményt adtak a  törvényszékeknek. A birodalom legnagyobb közigazgatási egységei a  _____________________ voltak, élükön a _____________________ -kal vagy beglerbégekkel, alattuk sorakoztak a _______________-ok a _______________-ek vezetésével. A török kormányzati elveknek megfelelően sűrűn váltogatták őket.
A mohácsi csata után Magyarországon két királyt választottak meg. A leírások melyik uralkodóra vonatkoznak, írja az uralkodó neve mögé a betűjelét!
Habsburg Ferdinánd:                                                                                              Szapolyai János
A)       elsősorban a köznemesség támogatta
B)        támogatói főleg a bárók közül kerültek ki
C)        A Habsburg-Jagelló házassági szerződésre hivatkozva választották meg
D)       az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva választották meg
E)        bátyja, V. Károly segítségét kérte és kapta meg vetélytársával szemben
F)        miután kiszorították a hatalomból, Lengyelországba ment, majd a szultántól kért segítséget
G)       1529-ben megszerezte Budát

H)       Halála előtt megeskette híveit, hogy fiát választják királlyá